Ma mutatta be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a testület javaslatát a 2021-2027-es költségvetésre. Az Európai Parlament előtt megtartott bemutatójában Juncker vázolta az általuk javasolt legfontosabb irányvonalakat, amelyek többek között kitérnek a korrupt és jogállamiságot sértő kormányok megregulázására is.
A bizottsági javaslat öt kritériumhoz kötné az EU-s források folyósítását:
- legyen független igazságszolgáltatás, amely képes eljárni az EU-s büdzséből származó források esetében tapasztalható visszaélések ellen;
- jól működjenek azok hatóságok, amelyek az uniós pénzek elosztását végzik;
- a hatóságok nyomozzanak a visszaélések és korrupció után, és vonják felelősségre az elkövetőket;
- az ország aktívan tegyen a visszaélések és korrupció megelőzéséért és szankcionálásáért;
- hatékonyan és gyorsan működjön együtt az Európai Csalásellenes Ügynökséggel (OLAF) és az Európai Ügyészséggel.
Ezen feltételek nem teljesülése esetén a Bizottság csökkenthetné vagy akár teljesen fel is függeszthetné a kihágást elkövető országokat illető uniós pénzeket. A javaslat értelmében ráadásul a Bizottság saját jogon járhatna el, nem kellene a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács beleegyezését kérnie. Minősített többséggel viszont lehetne blokkolni a pénzcsapok elzárását, ám ehhez a büntetés alatt álló tagállamnak kéne elegendő szövetségest összegyűjtenie.
Nagy-Britannia kilépése miatt komolyabb megszorításokat is előirányoz Junckerék javaslata: 1 százalékról, 1,11 százalékra nő a tagállamok bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyított befizetési kötelezettsége, és 5 százalékkal csökkennének az agrártámogatásokra és kohéziós politikára fordított összegek.
Emellett a Bizottság nagyon korlátozott önálló adókivetési jogot is kijárna magának, felállítana egy 30 milliárd eurós hitelalapot, amely a bajba jutott tagállamokat támogatná.
A Bizottság javaslatáról most indulhat még az egész unióra kiterjedő vita, amelyben a magyar kormány, de más régióbeli országok is harcias álláspontot vehetnek fel, elutasítva a jogállami kritériumok bevezetését.
Jávor Benedek EP-képviselő Facebook oldalán értékelte a Bizottság korrupcióra és jogállamiságra vonatkozó feltételeit. A Párbeszéd politikusa szerint
„[n]em csak lex Magyarország, de még lex Polt is van a Bizottság új pénzügyi keretrendszerre vonatkozó javaslatában.”
Jávor azt is hozzáteszi, hogy Junckerék
„nem elvenni akarják egy-egy adott országtól az uniós forrásokat, hanem a kormány kezéből kicsavarni a pénzek fölötti rendelkezést. Az EB ugyanis meg van győződve, hogy nem az egyes kedvezményezetteket, a tagállamok társadalmait és gazdaságát kell büntetni, hanem a korrupt kormányokat.”
A DK közleményben reagált a bizottsági költségvetési javaslatra. Mint írják:
„A Demokratikus Koalíció egyetért az EU tervével; aki lop, annak ne járjon uniós pénz! Az Orbán-kormány 8 éve ellopja a magyar embereknek és vállalkozásoknak szánt uniós pénzeket, majd hatóságaival, ügyészségével fedezi a lopást. Ideje, hogy véget vessünk ennek. Azzal nem fejlődik sem az EU, sem Magyarország, ha Mészáros Lőrinc újabb szállodaláncot vesz vagy Orbán veje újabb milliárdokat tehet zsebre.”
Azt is hozzáteszik, csak akkor jöjjenek fejlesztési pénzek hazánkba, ha azokból valóban a magyarok részesülnek.
Frissítés 17.40 – A németek egyetértenek, a lengyelek ellenzik Juncker javaslatát
Olaf Scholz német pénzügyminiszter azt nyilatkozta, egyetért az Európai Bizottság költségvetési javaslatával: „helyes, ha jogállami keretfeltételekhez kötik a források felhasználását, mert ez biztosítja, hogy a pénz oda áramlik, ahová áramlania kell”.
Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerint azonban az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, mert a kifizetésekről politikai megítélés alapján döntenének, és a támogatások politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnának
