Az igazságosság és az egyenlőtlenségek kérdését érintő uniós felmérést tett közzé az Eurobarométer. A tavaly decemberi reprezentatív adatfelvételen alapuló kutatás szerint a magyarok sok tekintetben ugyanúgy ítélik meg saját életüket, mint az átlageurópaiak, ám néhány kérdés kirívó eltéréseket mutat:

a családi hátteret és a politikai összeköttetéseket a magyarok jóval fontosabbnak tartják, mint a többi európai.

Az európaiak elsöprő többségéhez hasonlóan a magyarok nagy része is boldognak és egészségesnek gondolja magát, igaz valamivel az átlag alatti elégedettséggel rendelkezünk. Miközben az európaiak 78 százaléka véli úgy, hogy jó az egészsége, a magyarok 67 százaléka látja így. A boldogság tekintetében is hasonlók a különbségek: a magyarok 71, az európaiak 83 százaléka tartja magát boldognak.

A boldogságérzet tekintetében egyébként a kontinens egy észak-nyugati, boldogabb és egy dél-keleti, boldogtalanabb részre oszlik.

Ugyancsak uniós tendenciákba illeszkedik, hogy nagy részünk (87 százalékunk) nem tapasztalt az elmúlt egy évben hátrányos megkülönböztetést védett tulajdonságok (etnikai, vallási hovatartozás, politikai vélemény, szexuális orientáció, nem, fogyatékosság) alapján. Ebből a szempontból túl is szárnyaljuk a 83 százalékos európai átlagot.

Ebből persze nem következik, hogy a magyarok többsége igazságosnak tartaná az életét.

Az uniós állampolgárok szűk többsége (53%) tartja igazságosnak a legtöbb dolgot, ami az életében történik, de a magyaroknak kevesebb, mint fele ért (46%) egyet ezzel a kijelentéssel.

És hogy miért nem? A számok alapján a legvalószínűbb magyarázatnak az tűnik, hogy itthon az oktatás vagy a kemény munka mellett a sikeres élet elérésében sokkal nagyobb szerep jut a családi háttérnek, illetve a politikai és egyéb összeköttetéseknek.

A jó egészség és a kemény munka tekintetében az EU-s átlag környékén mozgunk, és minkét tényezőt több mint 90 százalékunk tartja fontosnak, de a jó felsőoktatásban már kisebb a bizalmunk. Miközben 10-ből 9 európai szerint a jó felsőoktatás fontos a sikerhez, a 10 magyarból csupán 8 vélekedik így.

A siker titka a magyarok szerint a jó egészség után a megfelelő emberek ismerete (94 százalék tartja ezt fontosnak). Az európai átlaghoz képest a legnagyobb eltérést azonban a családi háttér és a politikai kapcsolatok mutatják. Miközben az európaiak alig fele (56%) tartja fontosnak a politikai kapcsolatokat, nálunk ez az arány 81 százalékra rúg. A jómódú családi háttérre 10-ből 6 európai tekint a siker zálogaként, ehhez képest itthon 10-ből 9-en vélekednek ugyanígy.

Az, hogy férfinak vagy nőnek születünk, az európaiak szűk többsége (50%) szerint nem játszik szerepet a sikerben, ehhez képest a magyarok kétharmadának tapasztalatai ellenkező irányba mutatnak.

Figyelembe véve mindezen tényezők megítélését, nem meglepő, hogy az uniós átlagnál nagyobb problémának tartjuk a jövedelmi egyenlőtlenségeket.

A magyarok 90 százaléka ért egyet a kijelentéssel, miszerint hazánkban túl nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek, és kb ugyanennyien (87%) vélekednek úgy, hogy a kormányzatnak lépéseket kellene tennie ezeknek az egyenlőtlenségeknek a csökkentése érdekében.

(címlapkép: MTI / Koszticsák Szilárd)