A jelenleg hatalmon lévő jobboldali finn kormány 2017 januárjában indította útjára a feltétel nélküli alapjövedelmet bevezető kísérletét, melynek keretében 2000 finn állampolgár 560 eurót kapott havonta adómentesen. A kísérlet időtartamát eredetileg két évben határozták meg, de az azt felügyelő és lebonyolító társadalombiztosító intézet a kezdetektől ennek meghosszabbításában gondolkodott. Nem így alakult azonban a dolog, mivel a kormány év elején úgy döntött, kihátrál a kísérlet mögül, és 2018. december 31.-vel lezárja a kifizetéseket.

A feltétel nélküli alapjövedelem gondolata nem új, azonban az elmúlt években egyre több helyen kezdtek el vele kísérletezni. Egyre elfogadottabbá vált, mint egy lehetséges megoldás a növekvő munkanélküliségre és a munkahelyek automatizációjára (ha a robotok elveszik mindannyiunk munkáját, akkor is meg kell élnünk valamiből). Finnországon kívül Kanadában, Skóciában, Hollandiában, Spanyolországban és Kalifornia államában is indítottak különböző megközelítéssel rendelkező alapjövedelem kísérleteket az elmúlt pár évben, baloldali és jobboldali kormányok egyaránt.

A magyar kormány természetesen egyrészt szemfényvesztésnek, másrészt felelőtlen demagógiának nevezte az alapjövedelem gondolatát, Kósa Lajos szerint „az alap emberi természettel ellentétes, hogy ha semmifajta teljesítmény nem szükséges ahhoz, hogy én kapjak valamit.” Sokan mások is „ingyen pénznek” tekintik az alapjövedelmet, amely lehetőséget biztosít a munkakerülésre azoknak, akik amúgy is csak segélyeken élnek. A finn kísérlet „bukása” is mintha a szkeptikusok véleményét támasztaná alá. De miért nem egyenlő a finnországi alapjövedelem kísérletének leállítása a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatának kudarcával?

A kísérletet elvégző társadalombiztosítási intézet, a Kela a kezdetektől szélesebb körű és nagyobb pénzügyi támogatással rendelkező kísérletet támogattak, szerintük két év alatt nem lehet komoly következtetéseket levonni az eredményekből. Nemcsak túl kevés résztvevője volt a programnak, hanem túl szűk csoportból is lettek kiválasztva: a programban való részvétel feltétele volt, hogy 25 és 58 év között legyen a jelölt, és hogy az előző évben munkaerőpiaci támogatásban vagy munkanélküli segélyben részesüljön. Tehát csupán tartósan munkanélkülieket célzott a kísérlet.

Ezen kívül a havi 560 euró (körülbelül 175 ezer forint) nem elegendő, vagy alig elég a megélhetésre Finnországban. Márpedig, ha a feltétel nélküli alapjövedelem mértéke túl alacsonyan van megállapítva, akkor fennáll a veszélye, hogy csupán annyit ér el, hogy lejjebb viszi az átlagjövedelmet, hiszen a munkáltatók fizethetnek kevesebbet, ha amúgy is kap a munkavállaló az államtól egy bizonyos összeget. Mindeközben pedig az állampolgárok kénytelenek elvállalni a munkát, mivel pusztán az alapjövedelemből nem tudnak megélni.

A finn kormány alapvető célja az alapjövedelem bevezetésével az lett volna, hogy csökkentse az állam társadalombiztosítási kiadásait és levigye a 8 százalék körül mozgó munkanélküliségi rátát – az elképzelés az volt, hogy az alapjövedelemben részesülőknek több idejük és lehetőségük lett volna munkát keresni, miközben a segélyeket, amiket korábban kaptak, az alapjövedelem kiváltja, így annyival kevesebbet kellett az államnak költenie rájuk. Ahhoz viszont, hogy ezek a változások bekövetkezzenek, két év se lett volna elegendő, nemhogy a kísérlet kezdete óta eltelt egy év.

A kísérletből még nem születtek kimutatható eredmények, azonban több résztvevő is arról számolt be, hogy a program kezdete óta a mentális egészsége sokat javult, lehetőséget kapott arra, hogy hosszabbtávú tervekben gondolkozzon, és ne a napról-napra túlélésért küzdjön.

Ahogy korábban írtuk, a baloldal számára „az alapjövedelem bevezetése önmagában semmit sem ér. A hiteles és önazonos baloldal számára az alapjövedelem bevezetése csak annyiban ér valamit, ha olyan rendszerszintű politika részeként jelenik meg, amely a lehetőségek megteremtéséről, az erőforrások (igen, elsősorban a tőke) újraelosztásáról, az egyén kibontakozásának társadalmi-gazdasági feltételeinek megteremtéséről szól.”

Ezt a rendszerszintű politikai környezetet a finn kormány nyilvánvalóan nem teremtette meg. Az ellenzéki zöldpárt viszont beemelte a programjába a kísérlet szélesebb körű folytatását, országgyűlési választások pedig legközelebb 2019 áprilisában lesznek Finnországban. Tehát egyáltalán nem biztos, hogy ez a vége a finnországi feltétel nélküli alapjövedelemnek.