Három nap alatt 69 millió forintot kalapolt össze az Együtt – a pártnak azért van szüksége a támogatásokra, mert nem érték el a választáson az 1 százalékos küszöböt, így vissza kell fizetniük az államtól kapott kampánytámogatást. A 150 millió forintért az Együtt öt (azóta egyébként lemondott) elnökségi tagja felel saját vagyonával.

Míg Juhász Péterék napok óta intenzíven kampányolnak, hogy vissza tudják fizetni a pénzt, elég feltűnő, hogy a többi, az 1 százalékot el nem érő párt mélyen hallgat.

Pedig vannak jópáran, hiszen ahogy négy éve, úgy idén is szép csokor gyűlt össze kamupártokból.

Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a parlament tavaly novemberben döntött a kampányfinanszírozási törvény módosításáról, a kétharmados törvényt, amely kimondja, hogy azon pártoknak, amelyek nem érik el a választáson az 1 százalékos támogatottságot,  vissza kell fizetniük az államtól kapott kampánypénzt, a kormánypártok mellett szocialista és jobbikos átszavazásokkal fogadták el.

Ahogy azt korábban is megírtuk, az tény, hogy a kamupártok kivétel nélkül 1 százalék alatt végeztek. De valójában egyikük sem érte el azt a fél százalékos küszöböt sem, ami az eredeti törvényjavaslatban szerepelt (és amelyet végül a szocialista Bárándy Gergely indítványára emeltek fel). Ha a fél százalékos küszöb maradt volna, az Együttnek most nem kéne adományok után futnia, a kamupártoknak viszont ugyanúgy fizetniük kéne.

De ha már itt tartunk: van itt egy kis gubanc.

Idén a Transparency International és a Political Capital számításai szerint több mint 3 milliárd forintot zsebelt be az a 14 kamupárt, amelyiknek sikerült országos listát állítania. Cserébe viszont alig néhány ezer voksot szedtek össze összesen – vagyis még annyian se szavaztak ezekre a pártokra, mint ahányan (elméletben) aláírták az ajánlóíveiket.

Csak egy példa: az Összefogás Párt 306 millió forintnyi kampánytámogatást húzott le az államról – cserébe pedig összesen alig valamivel több, mint 1600 szavazatot gyűjtöttek be.

Nagy kérdés, hogy vajon ezeken a kamuformációkon be lehet-e hajtani a visszafizetendő állami kampánytámogatást.

Az Átlátszó hat pártot vizsgált meg, következtetésük pedig nem túl biztató:

valójában nem sok esély van arra, hogy ez a pénz valaha is visszakerül.

A vizsgált hat kamupárt összesen 1 milliárd forintot kapott az államtól, ennek behajtása azonban meglehetősen bizonytalan. Az állam ugyanis ugyanúgy igyekszik visszaszerezni a kiosztott támogatásokat, ahogy a NAV próbálkozik a cégek tartozásának behajtásával: megnézik, hogy a párt elnökének milyen vagyona van (mindegy, hogy magán- vagy céges vagyonról van szó), azt lefoglalják, utánajárnak, hogy van-e rendszeres jövedelme, és ha igen, azt is letiltják.

Nagyon érdekes tehát, hogy az Átlátszó által vizsgált pártok vezetőinek például semmilyen céges tulajdonuk nincsen. Vagyis az állam maximum abban reménykedhet, hogy ezeknek az embereknek óriási fizetésük van, vagy van olyan magánvagyonuk, ami nem látható a cégadatbázisban, különben bottal üthetik a pénz nyomát.

Túl optimistának azonban nem érdemes lenni: a fentebb említett Összefogás Párt vezetője, Szepessy Zsolt (Monok egykori polgármestere) ellen például jelenleg is folyamatban van egy bírósági eljárás, mert még a 2014-ben felvett kampánytámogatással sem tudott elszámolni. Ami persze felveti azt a kérdést is, hogy vajon miként lehetséges az, hogy pártja 2018-ban is kapott 305 millió forintos állami támogatást…

És van még ennél szebb történet is: az Iránytű Párt elnökének, Schiller Lászlónak például nem csak hogy nincs egyetlen vállalkozása sem, de eltiltás hatálya alatt is áll, 2020-ig nem lehet semmilyen cég tulajdonosa, és nem vezethet semmilyen társaságot sem. Tiszta mázli, hogy pártot azért indíthatott.

Szintén érdekes, hogy a vizsgált pártok vezetőinek valahogy pont nincs semmilyen vállalkozásban érdekeltségük, cégeik pedig valahogy pont felszámolás alatt állnak (a Rend és Elszámoltatás Párt elnöke, Tóth Csaba, a Szegény Emberek Magyarországért Párt vezetője, Nagy Richárd és Váradi Sándor, a Tenni Akarás Mozgalom elnöke is így járt).

Négy éve kamupártok tömkelege lepte el a választásokat, az Állami Számvevőszék végül tett is feljelentést összesen 9 szervezet ellen költségvetési csalás, valamint a számviteli és az áfatörvény megsértése miatt, és bár egy ideig folyt ellenük nyomozás, valamiért 2017-ben az ügyészség szép csendben lezárta az ügyeket. A pénzeknek pedig bottal üthetik a nyomát.

És úgy tűnik, ez most sem lesz másként…

(via Átlátszó)