Hírbombát robbantott kedd reggel a Magyar Nemzet: a lap olyan közjegyzői dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint a fideszes politikus – korábban frakcióvezető, jelenleg a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter – 4,35 milliárd eurót (1300 milliárd forint) tartalmazó bankszámla fölött kapta meg a rendelkezési jogokat.

A dokumentum szerint, a több mint ezerháromszáz milliárd forintnyi összeget az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél helyezték el, a megbízó pedig felruházta Kósa Lajost, hogy a „megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon”, és azokat a „megbízó nevén vezetett befektetési számlán elhelyezze”.

„Az Orbán-kormány minisztere eszerint pénzt vehetett fel a számláról, átutalásokat végezhetett és teljes körű számlaügyintézést bonyolíthatott le, egyedül a számla megszüntetésére nem kapott jogosultságot” – írja a Magyar Nemzet.

Miután kormánypárti lapok hamisításnak nevezték az okiratot, mire a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta az iratot hitelesítő közjegyzői pecsétet és aláírást is.

Kósa Lajos nem tett túl sokat, hogy tisztázza, miről is van szó. Az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy szélhámosságról van szó:

„Ez egy igazi szélhámosság, kamutörténet, soha senkinek nem vettem semmilyen állampapírt, és soha senkitől semmilyen ilyen pénzt nem fogadtam el.”

De emellett azt is elmondta, hogy korábban ismerősökön keresztül egy hölgy kereste meg, hogy hihetetlen összeget örökölt Németországból, és kérdezte, hogy mit csináljon vele. Kósa – állítása szerint – magyar állampapírok vásárlására buzdította.

„Egy munkatársamnak az ismerőse jelentkezett, hogy van egy hölgy, aki hihetetlen összeget örökölt Németországból, és hogy mit csináljon vele, mondta, hogy tegye magyar állampapírba, meg hozza Magyarországra és fektesse be. De semmi közöm hozzá!”

Azt is hozzátette:

„Ez a történet úgy néz ki, hogy sokkal korábban megkeresett ez a hölgy az ügyvédjével, hogy ő egy ilyen óriási örökségnek a birtokába jutott. Én mindig mondtam, ha valóban jut, akkor tegye ezt magyar állampapírba, és valósítson meg Magyarország számára jó beruházásokat, főleg Kelet-Magyarországon.”

Annyi biztos, hogy emberi ésszel tényleg nehezen felfogható pénzösszegről beszélünk.

Mivel a szerződés 2013 legelején köttetett, a hvg.hu megnézte Németország leggazdagabb embereinek 2012-es listáját, és összesen 21 olyant talált, aki legalább ekkora vagyonnal rendelkezik. Ám a portál szerint egyikük sem halt meg a szerződéskötést megelőző időszakban.

Az ellenzéki pártok közül az Együtt reagált elsőként a Magyar Nemzet által napvilágra hozott hírekre. Berkecz Balázs, az Együtt politikusa blogján arra hívja fel a figyelmet, hogy 2015 elején, amikor a kérdéses szerződés utolsó módosítása megtörtént, épp a Buda-Cash- és Quaestor-féle brókerbotrányok zajlottak.

” Fidesz vezetése napokkal a Hungária Értékpapír Zrt. bedőlése és a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődjének bejelentése előtt már tudhatott arról, hogy a két cégnél súlyos gondok vannak, és mindkettő hasonló sorsra juthat, mint a Buda-Cash. Ez az információ akár segíthette is a kormányoldali politikusokhoz közelálló cégeket, hogy időben kimentsék a két brókercégnél elhelyezett pénzeiket.”

Berkecz szerint tehát a brókercégek összeomlása előtt kimentett pénzeket bízhatták Kósa Lajosra. Az Együtt úgy számolja, a Fidesz 12 ezer milliárd forint közpénzt síbolt el 2010 óta, ennek egy része lehet a letéti számlán a párt szerint.

Frissítés 15:45 – Az LMP és a Jobbik is vizsgálóbizottságot kezdeményez a Kósa-botrányban

Az LMP miniszterelnök-jelöltje Facebook-videóban reagált a hírekre. Szél Bernadett a nemzetbiztonsági bizottságban kezdeményezi az ügy megtárgyalását, és külön parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is szeretné elérni.

A Jobbik közleményben reagált. Mint írják:

„Ha a fideszes Polt Péterre várunk ennek az ügynek a kivizsgálásából sem lesz semmi, ezért a Jobbik haladéktalanul vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, hogy még a választások előtt kiderüljön, kinek a vagyonát és milyen célból kezelheti Kósa Lajos.”