Január 17-én a Közös Ország Mozgalom aktivistái narancssárga (Fidesz-sárga) festékkel festették le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületét.

A rendőrség első körben szabálysértésnek értékelte az esetet, így az az iratokat a szabálysértési hatóságnak küldte el. Csakhogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság másként döntött, és áttette az esetet a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészséghez.

Méghozzá arra hivatkozva, hogy az eset kapcsán felmerül a rongálás gyanúja is, ugyanis az Állami Számvevőszék épülete műemléki védettség alatt áll.

A rongálás azonban már bűntettnek minősül, amiért akár három éves börtönbüntetés is kiszabható, míg a szabálysértési elzárás legfeljebb két hónapos lehet. Vagyis a különbség a kettő között meglehetősen nagy.

Hogy az ÁSZ épülete műemléki védelem alatt áll, az viszont nem újdonság, olyannyira nem, hogy a Számvevőszék már az akció utáni napon éles hangú közleményben kelt ki a műemléki védelem alatt álló épületét ért támadás miatt.

Azt ugyan nem tudták megmondani már akkor sem, hogy az épület lefestékezése mekkora kárt okozott, a Mérce viszont akkor is megírta, hogy ÁSZ melletti épületet, amit szintén összefestékeztek véletlenül az aktivisták, saját költségükön 25.400 forintért takaríttatták le. Ez azért lehetséges, mert direkt vízalapú, tehát könnyen eltávolítható festéket választottak az akcióhoz, aminek a figyelemfelkeltés volt a célja.

Az Állami Számvevőszék falát egyébként közvetlenül az akció után az épületéből kivezetett magasnyomású vízsugárral letakarították, másnap így nézett ki:

Gulyás Márton a Mércének ma azt nyilatkozta, hogy egyrészt nem pontosan érti, hogy miért most lett hír abból, hogy az ügyet áthelyezték, ő ugyanis erről már két héttel korábban értesült, másrészt pedig különösnek tartja, hogy továbbra sem sikerült kitalálni, hogy pontosan milyen és mekkora kárt okoztak az épületben.

Az Állami Számvevőszék mai közleményében arra hivatkozik, hogy a „porózus szerkezetű, antik kőburkolat apró réseiben több helyen ma is látható a narancssárga festék, egyes falrészek elszíneződtek, valamint az épület vakolata több helyen megrongálódott.” Ezért szakvéleményeket és ajánlatokat kértek be, amelyekből megállapítható, hogy „több millió forintba kerül a homlokzati kőburkolat tisztítása”.

Minden esetre az ügy egy egészen más síkon, és egészen más téttel folytatódik.

Nem ez az egyetlen, Gulyás Mártonhoz köthető, érdekes fejlemény mostanában. Egy korábbi ügyével, a Sándor-palota (szintén lemosható) festékkel történt megdobálásával kapcsolatban néhány hete épp az volt a hír, hogy másodfokon a Fővárosi Törvényszék további vizsgálatot rendelt el, hogy felmérjék az okozott kárt. Ehhez kérték be a Köztársasági Elnöki Hivataltól a tisztításra vonatkozó számlákat. Az ügyészség 23 ezer forintos tételről beszélt, a Sándor-palota egyébként szintén műemléki védelem alatt áll (igaz, jóval kevesebb festéket is kapott).

Ebben az ügyben a per a további vizsgálatok miatt csak április 20-án, vagyis már csak a választások után folytatódhat.