Az Eurofound 2016-os európai életminőség-felmérése fontos eredményeket mutat a magyar társadalmat illetően is.
A felmérés az EU-tagországokban élő szegények és gazdagok, férfiak és nők, idősek és fiatalok, munkáltatók és munkavállalók, vallási csoportok, különböző szexuális irányultságú emberek valamint különböző etniaki csoportok közötti vizsgálta –
ezek közül Magyarországon egyértelműen a jövedelemegyenlőtlenségek okozzák a legdurvább konfliktust, ezzel első helyen állunk az EU-ban.
A megkérdezettek 59 százaléka érzékel nagy, 32 százalék mérsékelt és csupán 9 százalékuk nem érzékel társadalmi feszültséget. Ám nem csak a növekvő jövedelemegyenlőtlenségek miatt vannak itthon súlyos társadalmi problémák.
A munkáltatók és munkavállalók között is Magyarországon van a legnagyobb súrlódás.
A magyar válaszadók 49 százaléka szerint kifejezetten nagy a feszültség a két csoport között, közülük is különösen a nyugdíjhoz közelítők érzékelik erősen feszültnek a helyzetet.
Emellett a különböző etnikai csoportok közötti társadalmi feszültségben is kiemelkedünk. Míg Nyugat-Európában a nagyobb mértékű bevándorlásról van szó, Magyarországon a romák integrációjának megoldatlanságából fakadó évtizedes problémák okozzák ezt.
A felmérés szerint a nagy társadalmi feszültségek a társadalmi tolerancia hiányával és a populista társadalmi és politikai mozgalmak elterjedésével hozhatók összefüggésbe.
Azt is megfigyelték, hogy a sok társadalmi feszültséget érzékelők nagyobb mértékben tapasztalják a társadalmi kirekesztettséget, elégedetlenebbek az életükkel és kevésbé bíznak embertársaikban. Továbbá az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők hajlamosabbak nagyobbnak érzékelni a feszültséget a szegények és a gazdagok között, mint a magasabb keresetűek. Hasonlóan nagy különbségeket mutat az iskolai végzettség szintje is: az alacsonyabb végzettségűek erősebbnek érzik a feszültséget.
A társadalmi-gazdasági helyzet mellett a társadalommal és a demokrácia működésével való elégedettség is fontos szerepet játszik. Azok, akik nagynak érzik a feszültséget, a demokrácia működését és a gazdaság jelenlegi állapotát is rosszabbnak érzékelik, mint a többi válaszadó.
Ezek fontos adatok, melyek mellett nem szabadna csak úgy elmenni.
A társadalmi feszültségek veszélyt jelentenek a társadalom stabilitására, amin az segítene, ha a társadalom minden tagja számára biztosított lenne a létminimum.
A jövedelembéli feszültségeket csak akkor lehet feloldani, ha az alacsonyabb keresetűek sem érzik magukat kirekesztve a gazdaság működéséből, ezáltal a társadalomból sem.
(Forrás:G7.hu)