Szabad-e szerepet vállalnia a parlamenti választásokkal kapcsolatban egy olyan helyi érdekérvényesítő közösségnek, amely kifejezetten a város problémáival foglalkozik, azokra keres megoldásokat? Közösségünkben már 2017 őszén felvetődött, hogy van-e dolgunk, kell-e szerepet vállalnunk a 2018-as választások során? Nehéz kérdésnek tűnt, mert fiatal közösség vagyunk, és nem tudtuk, vagyunk-e olyan erősek, hogy végigcsináljuk.

De mit is csinálunk mi itt Gyálon, és mik a céljaink?

Az Eleven Gyál tagjai mindannyian nyitott gondolkodású, a társadalom különböző területein tevékenykedő emberek, akik elkötelezettek a demokratikus értékek mellett. Hiszünk az empátia, az esélyegyenlőség, a szolidaritás és a demokrácia értékeiben, a kirekesztést és megbélyegzést minden formában elutasítjuk. Ennek fényében úgy gondoljuk, tennünk kell ezen értékek minél szélesebb körű megismerése és elfogadása érdekében, tennünk kell azért, hogy olyan vezetése legyen az országunknak,  amely ezeket az értékeket egyfajta társadalmi minimumként magáénak vallja.

Az Eleven Gyál civil szerveződés célja ezen túl a gyáli lakosság mindennapi életét érintő problémák feltérképezése, megismerése és kommunikációja az illetékes hatóságok, illetve a lakosság felé azzal a szándékkal, hogy közösen megoldásokat találjunk. Úgy gondoljuk, nagy szükség van a részvételi technikák megismertetésére is, mint amilyen például a közösségi tervezés vagy részvételi költségvetés, mert az emberek ezekről jobbára semmit nem tudnak. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezetvédelemre is, hogy egy szebb és élhetőbb városban éljünk. Folyamatosan résztveszünk  a lakossági fórumokon, közmeghallgatáson, testületi üléseken. Az Eleven Emlékmű mintájára Gyálon is tervezzük nyilvános köztéri beszélgetések szervezését a jövőben, helyi és országos ügyekben. Lakossági tájékoztatást vállalunk, felméréseket készítünk, és változatos  érdekérvényesítő technikákat alkalmazunk olyan ügyekben, amelyeket a közösségünk felvállal.

Az elmúlt években leginkább a közvilágítás és a járdák ügyével foglalkoztunk.  Kampányunk során

folyamatosan kommunikáljuk a lakosság igényeit az önkormányzat felé, részt veszünk/vettünk lakossági fórumon, éltünk közérdekű adatigényléssel, a jegyzőnél tett közérdekű bejelentésben jeleztünk több, különösen problémás helyszínt, illetve személyesen is egyeztettünk/egyeztetünk a Polgármester Úrral.

Mindeközben igyekszünk minél alaposabban feltérképezni a problémát több irányból: terepmunkát végzünk, hogy minél pontosabb képet kapjunk a hiányosságokról, adatbázist építünk a problémákról, kérdőívben, piaci kitelepüléseken kérjük ki a lakosság véleményét. Emellett folyamatosan képezzük magunkat a kérdésekben, felvettük a kapcsolatot a Magyar Világítástechnikai Társasággal, és részt vettünk egy közvilágítással kapcsolatos konferencián is. Végül két helyszínen fénymérést rendeltünk meg, ahol bizonyosságot kaptunk arról, hogy nem megfelelő a közvilágítás.

Mint minden civil aktivitásnak, így a mi munkánknak is fontos része a figyelemfelhívás, a minél hatékonyabb kommunikáció, nemcsak az illetékesek, hanem a lakosság irányába is. Ezért több olyan akciót is szerveztünk, ahol a cél a gyáli lakosok elérése volt, akár üzenet, akár személyes találkozás formájában. Ilyen volt a téli mécses-akció a különösen sötét és veszélyes helyeken, a Kétfarkú Kutya Párttal közös járdafestés, matricázás, a karitatív akcióink, a Föld órája kapcsán szervezett „Séta Gyál járdáin” vagy a „Nagypolitika kicsiben” című, a civilségről szóló nyilvános  eseményünk.

Hogyan látjuk a közvetlen és tágabb környezetünk helyzetét…?

Az ősz óta azonban sok problémába ütköztünk érdekvédő munkánk során. Van olyan közérdekű bejelentésünk, amit október utolsó napjaiban adtunk be az önkormányzathoz, ám érdemi választ azóta sem kaptunk.

Munkánk során ráadásul az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy a hatalom birtokosaival szembeni érdekérvényesítés vagy kritika megfogalmazása könnyen a megbélyegzésünkhöz vezet (pártérdek, sorosügynök, stb).

A kormánykommunikáció egyre inkább megkülönböztet „jó civileket” és „rossz civileket”. Jó civil az, aki az önkormányzatoktól vagy a kormányzattól átvesz feladatokat, de nem illeti kritikával a hivatalos szerveket. Rossz civil, aki bizonyos ügyekben, helyzetekben kritikát fogalmaz meg a nyilvánosság előtt – mint azt mi is tesszük –  és nem kegyként fogja fel a lakosság kéréseinek teljesítését, hanem egy normális üzemmódnak. Ezek a civilek olyankor, amikor a mindenkori hatalom figyelmen kívül hagyja hivatalos eljárásban előadott kérelmeiket, élnek az érdekérvényesítés más, alternatív, akár konfrontatív eszközeivel is.

Mi is ezt tesszük, de szigorúan csak akkor, ha az egyéb megoldási módszerek hatástalanok.

Rögtön érthetőbbé válnak a helyi szinten tapasztalható jelenségek, amikor meghallgatjuk a parlamenti ülések során folytatott párbeszédeket, felszólalásokat, az arra adott válaszokat, vagy a sajtótájékoztatók már-már Menzelt idéző jeleneteit. Mindaz pedig, ami a nagy politikában zajlik, begyűrűzik a helyi közéletbe is. A módszerek, a stílusok, a minták nagyon hasonlóak.

Ha végiggondoljuk a közösségünk számára fontos alapvetéseket, és közösen elfogadott értékeink szempontjából vizsgáljuk a környezetünket, azt láthatjuk, hogy túl sok az olyan téma, ahol a dolgok rossz irányban haladnak.

• Az egészségügy – ami mindannyiunkat érint így, vagy úgy,
• az oktatás vagy a sérült emberek ellátása, jogaik biztosítása, amiben több tagtársunk is érintett szülőként,
• az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, hogy végre meglegyen a jogszabályi kötelezettség az állami hivatalok felé a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak felszámolásának megkezdésére. Ezek mind-mind olyan problémák, amelyek a lakosság, a társadalom minden szintjén felmerülnek.

Az egészségügy valós állapotát most már nincs az a szemellenző, ami elfedné. Sem a párkapcsolati erőszak, sem a fogyatékosság nem réteg-specifikus, az oktatás minőségének javítása pedig mindannyiunk közös érdeke, hiszen a mai gyerekek és fiatalok azok, akik évtizedek múlva az országunk életét munkájukkal, gondolkodásmódjukkal alakítják.

Úgy érezzük, hogy a magyar társadalomnak – de igaz ez a valamikori keleti blokk legtöbb országára, – nincsenek megfelelő mintái a politikai érdekérvényesítés tekintetében.

Nincsenek általánosan elérhető, az iskolákban oktatott tananyagok, információk arról, hogyan kellene működnie egy demokráciának, milyen jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, és miért fontos, hogy e jogaival éljen is a választópolgár. Amit „Állampolgári ismeretek” címszóval oktatnak az iskolában, rendszerint az elöljáróink funkciójának, nevének megtanulására korlátozódik. Apatikus hangulat uralkodik a lakosság nagyobb részében, mivel nincs rálátása a hatalom működésére, a saját jogérvényesítő lehetőségeire. Mindenhol a függőségi viszonyok, a szándékosan ismerethiányban tartott tömegek kiszolgáltatottsága a jellemző.

És akkor csinálunk végül valamit a választásokkal kapcsolatban…?

Az Eleven Gyál egy pártfüggetlen kezdeményezés, résztvevői civil, önkéntes aktivisták. Ezt a függetlenséget a jövőben is meg fogjuk őrizni és ezt nem írja felül az sem, ha tevékenységünk során bármely politikai párt vagy annak képviselője szimpátiáját fejezi ki, vagy egy-egy célunkkal azonosulni tud. Valljuk, hogy minden civil közösség munkája során kikerülhetetlen, sőt szükséges a párbeszéd politikai pártok képviselőivel annak érdekében, hogy tudassuk velük a problémákat, a lakossági kéréseket/követeléseket eléjük tárjuk és konstruktív javaslatokkal éljünk.

Csoportunk tehát azt gondolja, hogy van dolga a civileknek – így nekünk is – a választások kapcsán!

Első számú célunk, hogy körzetünkben is minél több választópolgár éljen a választójogával, menjen el szavazni.

Ennek érdekében szeretnénk minél több információhoz juttatni a településünkön, körzetünkben élőket. Közösségi oldalunkon információs anyagokkal fogjuk segíteni a lakosságot, de személyesen is tájékozódhatnak a választások tudnivalóiról, hiszen a Civil Kollégium Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért segítségével nyilvános választójogi workshopot is tartunk.

Ezt követően kitelepüléseket fogunk tartani, ahol tájékoztató anyagokat adunk át a gyáliaknak, beszélgetünk és kérdezünk. Mint mindig, a kérdéseket itt is a helyi problémák fogják meghatározni, nem pedig a nagypolitika kérdései. Minden alkalmat kihasználunk, hogy a lakosság igényeit és gondjait megismerjük.

A választások előtti időszakban fontos tervünk, hogy  egy választókerületi fórumot szervezzünk, ahol valamennyi jelölt bemutatkozhatna.

A fórum előtt a jelölteket írásban szeretnénk megkeresni a számunkra fontos kérdések ügyében. A fórumról és az írásos válaszokról minél szélesebb körben tájékoztatni kívánjuk a körzethez tartozó települések lakóit.

Nem tisztünk, és nem is szeretnénk egyetlen párt kampányában sem szerepet vállalni, ugyanakkor célunk és feladatunk is egyben a lakosság felrázása az apátiából, a tudatosság kialakítása, ismeretek átadása. Hisszük, hogy csakis gondolkodó és cselekvő emberek közössége tudja előre vinni a társadalmat. Mert ahogy Iványi Gábor is mondta az elmúlt hetekben egy interjúban:

„Sosem szabad azt hinni, hogy önmagunk megadásával lehet túlélni, s hogy ezzel ki lehet cselezni az ördögi hatalmat.”