Hétfőn 16 szervezet – három szakszervezeti konföderáció, több szakszervezet, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – kötött együttműködési megállapodást, amelynek értelmében létrejött a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF). A fórum véleményező és javaslattevő szervezetként működik majd, amely a köztulajdonban működő közszolgáltatásokat közvetlenül érintő gazdasági döntések előkészítésében vállal szerepet. Ezzel több, a megállapodást aláíró szervezetnek vált valóra egy sok éves törekvése.
A fórum tagjai foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci és bérkérdésekben konzultálhatnak és fogadhatnak el ajánlatokat. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a fórum szerves része az országos érdekegyeztető rendszernek, az együttműködést aláírók között pedig már az elmúlt két – két és fél évben is folyamatos volt a párbeszéd. Pont az „eddigi kedvező tapasztalatok hatására döntöttek úgy a munkavállalói érdekképviseletek és a munkaadók szervezete, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és az érdekegyeztetés kormányzati felelőse, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy ennek a gyakorlatban jól működő fórumnak a további működéséhez meg kell teremteni a megfelelő kereteket,” – írja az MTI.
A megállapodást a hat magyarországi szakszervezeti konföderáció (olyan ernyőszervezetek, amelyek több szakszervezetet tömörítenek magukba) közül három, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (Liga Szakszervezetek) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség írta alá. Az egyes szakszervezetek közül pedig az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, a Közúti Közlekedési Szakszervezete, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, a Postás Szakszervezet, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, a Vasutasok Szakszervezete, a VDSzSz Szolidaritás, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége társult a fórumhoz.
Ehhez hasonló nagy szakszervezeti egyeztető fórumok léteztek korábban is, a versenyszféra dolgozói számára ilyen a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), a közszféra dolgozói számára pedig az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT).
Lényeges különbség azonban, hogy míg a VKF-ben és az OKÉT-ban csak szakszervezeti konföderációk képviseltették magukat, addig ebbe az újonnan megalakult fórumba különálló szakszervezetek is beléptek. Ez aránytalanságokat okozhat az együttműködésben, hiszen egy 80-120 ezer dolgozót képviselő ernyőszervezetnek lehet, hogy csak annyi beleszólása lesz a megbeszélésekbe, mint egy 15 ezer dolgozót képviselő szakszervezetnek.
Feltűnő még, hogy csak olyan szakszervezetek írták alá a megállapodást, amelyek ugyan állami tulajdonú, tehát közszolgáltatást nyújtó cégek dolgozóit képviselik, de emellett piaci szempontok is meghatározzák a szférájuk működését (gondoljunk csak az aláírók közt szereplő vasúti, villamosenergia-ipari és postai dolgozókra). Ezzel szemben olyan állami szférában dolgozók szakszervezetei, mint a pedagógusoké, mentősöké vagy a köztisztviselőké és közalkalmazottaké nem vettek ebben részt.
Ezzel bizonyos értelemben még nagyobb éket vertek ezen szakmák közé az érdekérvényesítésük szempontjából, mint amekkora már korábban is létezett, hiszen ha sztrájkolnak például a közalkalmazottak – ahogyan azt most csütörtöktől újra teszik – a vasutasok vagy a villamosenergia-ipari dolgozók akkor se tudnának szolidaritási akcióban résztvenni, ha amúgy szeretnének. Pedig biztosan nagyobb súlyt adna a sztrájknak, ha közben a vonatok is leállnának, vagy lekapcsolnák a villanyt egyes középületekben. És nyilván fordítva is működik ez a logika.
Ugyanakkor viszont meglehet, hogy a fórum létrejöttével az abban részt vevő szervezetek ezentúl sokkal hatékonyabban és egymással nagyobb együttműködést produkálva tudják majd saját jogaikat érvényesíteni, hiszen elvileg közvetlenül tudnak majd tárgyalni a kormánnyal. Igaz, korábbi példáink már vannak arra, hogy mennyire előremutató ezzel a kormánnyal tárgyalni (a Köznevelési kerekasztalnak végül mennyi eredménye lett?), ráadásul a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma maximum kétszer fog ülésezni egy évben – de még bármi előfordulhat.
