Lázár János pénteken a Hír TV-nek azt mondta, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) az Elios-ügyről készített jelentésében nincs szó szervezett csalásról vagy bűnszövetkezetről, és a hivatal csak ajánlásokat tett. Ezt az OLAF-jelentés szövegét nyilvánosságra hozó 24.hu gyorsan cáfolta is, a dokumentumból idéztek:
„A magyar törvények szerint ez a Büntető Törvénykönyv költségvetési csalás pontjának és dokumentum hamisításának felel meg. Lehetséges, hogy megfelel a bűnszervezetben részvételnek is (321-es paragrafus), érdemes ezt is megfontolni.”
Lázár még azt is hozzátette nyilatkozatához, hogy nem szokott Tiborcz Istvánnal, Orbán vejével és az Elios korábbi tulajdonosával az OLAF-jelentésről beszélgetni. Az lehet, hogy konkrétan a jelentésről nem beszélgetnek (bár a jelenlegi helyzetben ez nem tűnik nagyon valószínűnek), de pár hónappal ezelőtt maga Lázár támasztotta alá, hogy az OLAF vizsgálatának egyik fő pontjáról, a hódmezővásárhelyi közvilágítási projektről nemcsak beszélgettek, hanem közösen találták ki Tiborczcal.
A Népszava szúrta ki, hogy tavaly novemberben az egyik Kormányinfón válaszolta Lázár azt egy kérdésre, ami Tiborczcal való kapcsolatát firtatta azután, hogy lefényképezték kettejük találkozását, hogy Tiborcz Istvánt Lázár még polgármester korából ismeri, és hogy
„Közösen találtuk ki, hogy Hódmezővásárhelyen hogy fogjuk a közvilágítást modernizálni, ami nagyszerű program volt.”
Ez a nagyszerű program az, amelyik megadta az Elios Zrt. sikertörténetének kezdőlöketét és az, amelyikben az uniós csalásellenes szerv temérdek gyanús elemet talált. A hódmezővásárhelyi közvilágítási pályázatot 2010-ben nyerte el az Elios (akkor még ES Holding Zrt.) úgy, hogy nem rendelkezett semmilyen tapasztalattal a közvilágítás terén. Ráadásul a közbeszerzés kivitelezésében az Elios korábbi versenytársa lett az alvállalkozó, amit a szabad verseny elve tilt. De a pályázat és a kivitelezés több másik eleme is egyértelműen törvénybe ütköző módon valósult meg.
Ez az, amit Lázár és Tiborcz „közösen talált ki”.
