Évek óta képviseltetik magukat erdélyi felsőoktatási intézmények az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, ahol folyamatosan növekvő érdeklődést tapasztalnak a magyarországi fiatalok részéről. Az erdélyi Krónika összeállításából kiderül, hogy elsősorban nem az Erdély-romantika, hanem az oktatási színvonal, és az itthon sokszor hiányzó szakirányok vonzzák az anyaországi diákokat.

Soós Anna, Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese például úgy nyilatkozott,

a magyarországi fiatalokat elsősorban a tudományos szempontból érdekes programok vonzzák az erdélyi egyetemekre, de sok esetben az erdélyi kötődés is megjelenik, a származás is motiválja őket.

Soós azt is elmondta, ajánlatuk azért is vonzó, mert Magyarországon már hiányszakoknak számító képzéseket is nyújtanak, mint például az antropológia.

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektorhelyettese, Balási András cáfolta, hogy a könnyebb bejutási feltételek motiválnák a hozzájuk érkező magyarországiakat:

„Nálunk komoly felvételi vizsga van, nem a dossziék versenyeznek. Azért választanak bennünket, mert jók vagyunk.”

A magyarországi hallgatók persze még is is csak kis százalékát teszik ki ezen intézmények diákságának, de az összes megkérdezett vezető növekvő tendenciákról beszél.

Balási arra is rámutat, hogy a 90-es évekhez képest ellentétes diákmigrációs trendek kezdenek teret nyerni: akkor inkább a határon túlról érkeztek diákok magyarországi egyetemekre.

Ez ma is megfigyelhető, több ösztöndíjprogram is a határon túli magyar fiatalok rendelkezésére áll. Azt, hogy ellentétes irányú mozgás is megindult, valószínűleg a magyarországi felsőoktatási rendszer elmúlt években lezajlott átalakítása magyarázza. A csökkenő keretszámok, a rendszer alulfinanszírozottsága és a megszűnő szakok is arra ösztönözhetik a magyarországi fiatalokat, hogy igénybe vegyék a szomszédos államok által finanszírozott, minőségében az itthonitól nem elmaradó, magyar vagy angol tannyelvű felsőoktatási infrastruktúrát.

(Mérce / Krónika)