Az Állami Számvevőszék pénteken nyilvánosságra hozta a sajtótermékek hirdetési árjegyzékeinek listáját, melyen a Magyar Hírlapon kívül nem szerepelt más kormányközeli lap. Ebből kifolyólag ezek a lapok nem is hozhatnak le politikai reklámot a kampányidőszakban, mivel a választási eljárásról szóló törvény alapján csak az a sajtótermék tehet közzé politikai hirdetést az országgyűlési választást megelőző időszakban, amely január 18-ig eljuttatta hirdetési árjegyzékét az ÁSZ-nak.
A megadott határidőig 472 (207 nyomtatott és 265 elektronikus) sajtótermék küldte el az ÁSZ-nak árjegyzékét, ezekben a lapokban hirdethetnek a pártok a következő hónapokban. A listán szerepel az összes nagyobb ellenzéki lap (az Index, a 444, a 24.hu, a HVG, a Népszava, a Magyar Narancs stb.), a kormánypárti sajtóból viszont még a megyei lapok se jelentkeztek be a politikai célú reklámok hirdetésére.
Ennek több oka lehet.
Egyrészt ahhoz, hogy megjelenhessenek ezekben a lapokban politikai hirdetések, nyilvánosságra kellett volna hozniuk, hogy mennyiért lehet náluk hirdetni, és ez valószínűleg nem áll az egyébként magukat nagyrészt állami forrásokból fenntartó lapok érdekében.
Másrészt ha vállalnák a politikai hirdetések közlését, akkor bármely párt reklámját le kellene hozniuk, amely ki tudná fizetni a hirdetés költségeit. Ez potenciálisan azt jelenthetné, hogy például a Magyar Időknek közölnie kellene egy Jobbik-reklámot.
A Mérce sem fog közölni hirdetéseket a választási kampányban. Ennek egyszerű oka van. A Mércén nincsenek hirdetések, mi így őrizzük meg a függetlenségünket, 100%-ban az olvasók támogatásából működünk.
De a legvalószínűbb oka annak, hogy nem regisztráltak a Mészáros Lőrinc, Andy Vajna vagy Heinrich Pecina tulajdonában álló sajtótermékek az ÁSZ-nál, mert a Fidesz politikai célú hirdetéseit le tudják hozni állami hirdetésként is. Ehhez pedig nincs szükség arra, hogy leadják a hirdetési árjegyzéküket, és még azt is elkerülik, hogy ellenzéki pártok náluk hirdethessenek.
Még ha nem is ez a forgatókönyv játszódik majd le, az sem okozna túl nagy kárt a Fidesznek, ha a nyomtatott vagy elektronikus sajtóban nem jelennének meg reklámjai, saját médiáik híreiben viszont eddig is saját propagandájukat tolták, az óriásplakátokon pedig a kormánypárt hirdetései lesznek túlsúlyban. A TV adókon pedig minden listát állított párt egyforma műsoridőben kap hirdetési keretet, eddig egyébként a közmédia csatornáin kívül az ATV és az RTL Klub döntött úgy, hogy sugározni fog politikai reklámokat, a Hír TV viszont elzárkózott a lehetőség elől.
A választási törvény az M1, a Kossuth Rádió és a Duna TV esetében kötelezővé teszi, hogy minden országos listát állító pártnak azonos terjedelemben, és ingyenesen leadja reklámjait, az országosan elérhető kereskedelmi médiaszolgáltatók esetében a törvény már csak a lehetőséget adja meg.
