A Magyar Kultúra napjára időzített demonstrációt még úgy hirdette meg a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), hogy az érintett munkavállalók negyede aláírta petíciójukat. Ma azonban kiderült, hogy már a könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési dolgozók harmada csatlakozott felhívásukhoz, köztük sokan olyanok is, akik nem tagjai a szakszervezetnek.
Ahogy azt az elsőnek szót kapó Csóti Csaba, a KKDSZ elnöke jelezte, az utóbbi években nemhogy érdemi, de semmilyen tárgyalás nem folytatott a kormány a szakszervezettel, pedig ez minden európai országban elvárható lenne.
A petíciót aláírók első lépésként azt követelik, a kormány kezdjen tárgyalásokat a 2018. évre vonatkozóan a KKDSZ által még tavaly kezdeményezett bérpótlék-emelésről, majd a 2018. évben folytasson átfogó bérrendezési politikát e területen. Annak érdekében is, hogy a szakemberek ne vándoroljanak el, és a terület fontosságához is méltó, előre látható és tervezhető bérviszonyok alakuljanak ki.
A Hoppál Péternek címzett szöveg emlékezteti a kultúráért felelős államtitkárt arra, hogy míg az
„Aldi kiskereskedelmi áruházban bruttó 300.000 forintért ülnek a pénztárban vagy töltik fel a polcokat az ott dolgozó munkavállalók”, egy „kezdő egyetemi végzettségű restaurátor vagy egy húsz éves gyakorlattal rendelkező levéltáros, könyvtáros fizetése ennél bruttó 100.000 forinttal kevesebb!”
Ráadásul „csak az országos intézmények némelyikében lehet ilyen „kiemelt fizetésre” szert tenni. Az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozók bruttó átlagfizetése messze nem éri el a 200.000 Ft-ot”, és az érintettek kétharmadának fizetése még 2018-ban sem fogja meghaladni a középfokú végzettségű munkavállalókat megillető garantált bérminimumot (bruttó 180.000 Ft).
A petíció kitér arra, hogy a megalázóan alacsony bérek miatt a képzett és nagy gyakorlati tudással rendelkező dolgozók vagy a frissen végzett fiatalok jelentős része a magánszektorba vagy külföldre vándorol. Azaz a köz számára, vagy legalábbis e speciális területeken elvész akár több év alatt felhalmozott tudásuk, ami helyrehozhatatlan károkat okoz.
A petíció szerint mindez már a nemzeti örökségünk megóvására is veszélyes. De a szöveg azt is kiemeli, hogy az ezeken a területeken tapasztalható forráshiány azokra is visszaüt, akik kedvezőtlenebb vagy egyenesen hátrányos szociális helyzetben vannak, és ezek a közintézmények – „a művelődési házak rendezvényei vagy épp a könyvtárak olvasótermei, a nem egyszer ott kialakított kamasz-klubok” – a felzárkózás esélyét biztosították számukra. Ezt a feladatukat, és más közösségi szerepét is egyre kevésbé képesek betölteni ezek az intézmények, ha kivéreztetik őket és a dolgozóikat.
Bár újságírói kérdésre Csóti Csaba elmondta, hogy az évek óta elmaradt bérrendezés miatt akár a teljes bérszerkezet 50-60%-os emelése is indokolt lenne, de az aláírók által követelt minimum a kulturális bérpótlék 50%-os emelése 2018-ban, illetve az átfogó bértárgyalások.
Nem csupán a közalkalmazottak jogairól van szó, az aláírók szeretnék „az „elfelejtett”, nonprofit kft-kbe (ki)szervezett munkavállalók bérének emelését, illetve a kulturális bérpótlék biztosítását elérni számukra.
A petíció átadását követően, februárban, a KKDSZ felméri a könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési területen a sztrájkhajlandóságot.
