A Maszol.ro erdélyi portál szerint több tízezren, a Euronews szerint csak Bukarestben körülbelül 50 ezren tüntettek a román kormány igazságügyi reformtervezete ellen. Hasonlóan a tavalyi tüntetéshullámhoz, a szombati tüntetésen is a korrupció elleni harc akadályozásával és az igazságszolgáltatás kormányzati befolyás alá vonásával vádolják a ciklusban már harmadik miniszterelnökét kasztingoló szociáldemokrata kormányt.
A bukaresti tüntetők „Mindannyian az igazságszolgáltatásért”, „#Ellenállás”, „A lopás és az ostobaság vezeti az országot” feliratú táblákkal, a kormányzó szociáldemokrata pártot szidalmazó és Európa-párti jelszavakkal vonultak fel Bukarestben. A tüntetők az Egyetem téren találkoztak, majd hóesésben, fagypont körüli hőmérsékletben vonultak a parlament elé.
Hasonló tüntésekre került sor országszerte. A Transindex információi szerint Kolozsváron és Temesváron 5000 ember, Iaşi-ban 3500 ment ki az utcára. De tüntetttek Marosvásárhelyen, Brassóban, Nagyszebenben és Szatmárnémetiben is. Kolozsvárról egy kisebb társaság 10 napon keresztül, gyalog menetelt a fővárosba.
A gyakorlatilag tavaly február óta tartó tiltakozáshullám főként urbánus, és főként fiatal résztvevői rendre azzal vádolják a kormányt, hogy meg kívánják nyirbálni a korrupcióellenes ügyészség (DNA) eszközeit, és hatalmuk alá akarják vonni az igazságszolgáltatás intézményeit.
A szombati tüntetés előzménye az, hogy a kormánypártok decemberben a bíróságok és ügyészek előmenetelét és a bíróságok munkáját szabályozó szabályozó igazságügyi reformtervet szavaztak meg, ami az ellenzék és a tüntetők szerint politikai kontroll alá vonná az igazságszolgáltatást.
Egy másik, sokak által sokat kritizált decemberi törvénytervezet szerint a 200.000 eurónál kisebb értékű hivatali visszaélések nem számítanának bűncselekménynek, szűkítenék a megvesztegetés definícióját és csökkentenék az ez után kiszabható büntetés mértékét is. Ezen túl az ügyészségek eszköztárát is korlátoznák: nehezebb volna például lehallgatniuk a gyanusítottakat.
A kritikusok szerint a játék arra megy ki, hogy a titkosszolgálati-korrupcióellenes apparátus hatalmát csorbítsák. A DNA ugyanis az elmúlt években számos politikust, köztük volt miniszterelnököt, számos minisztert és szenátort levett a tábláról.
Másrészt az is elmondható, hogy Romániában a korrupcióellenes apparátus valóban példátlan és lényegében ellenőrizetlen hatalomra tett szert. A korrupcióellenes harc ellentmondásos természetéről itt írtunk nemrég.
Mindeközben a 2016 decembere óta kormányzó szociáldemokrata párt és junior koalíciós partnere már harmadik kormányfőjét keresi. Mihai Tudose, és a júniusban az ő sorsára jutó Grindeanu minden bizonnyal azért buktak meg, mert nem voltak kellően lojálisak a szociáldemokrata pártot voltaképpen vezető Liviu Dragne pártelnökhöz.
