Független források jelentős csapatmozgásokról – csapatszállítók, páncélosok és reguláris katonai egységek – számoltak be a török-szír határ nyugati felén. A török hadvezetés deklarált célja az, hogy szíriai, „Eufráteszi Pajzs” hadművelete második ütemében a szíriai kurd népállam, és Népvédelmi Erői (YPG) által ellenőrzőtt Efrin enklávét annektálja a Törökország és helyi lázadó szövetséges erői által ellenőrzött területbe.

Pár nappal ezelőtt a törökök ezért újabb nehéztüzérségi bombázást kezdtek az Aleppótól északnyugatra fekvő kurd kanton ellen, amelyet aknatűz és a támadások óta először, kisebb légicsapások is kísérhettek.

A török készülődés gyújtópontjai a délnyugati Hatay tartományban, és az innen északkeletre fekvő Gaziantep környékén élénkültek meg, ezt a török katonák által a közösségi médiumokra feltöltött több fotó is bizonyítja. Ezt követően a törökökkel szövetséges iszlamista milícák támadást intéztek Efrin ellen a közeli, ellenőrzésük alatt álló Azaz városából, ezek azonban csak kisebb villongásnak bizonyultak.

Néhány napja Recep Tayyip Erdoğan török elnök bejelentette, „terrorellenes offenzívát” indíthatnak a napokban Efrin ellen, amely a szíriai kurd párt és szövetségese a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen irányul, annak „terrofészkeit” kívánja kisöpörni. Erdoğan hangsúlyozta, tudomása van arról, hogy a kurd gerillák között a kantonban 300 orosz katona is van, valamint az amerikaiak tanácsadói is rendszeresen átjárnak oda. Nekik azt üzente:

„Tudjuk, hogy a YPG jelzéseit viselitek egyenruháitokon. Ha nem akartok célpont lenni, azt javaslom, tépjétek le ezeket a jelzéseket, mielőtt katonáink odaérnek.”

Erdoğan mondataira és a katonai készültségre éles hangú választ adott a YPG katonai parancsnoka, Sipan Hemo tábornok, aki azt mondta, „Az Efrinért folytatott harc lesz a végső. […] Jogot formálunk az igazságos önvédelemre és megvédjük területeinket az agresszió ellen. Teljesen világos hogy a török elnök eddigi taktikái, az illegális háború, és az összes többi piszkos trükk hatástalan volt, ezért szánta most katonai támadásra magát.”

Eközben a Szíriában állomásozó amerikai egységek parancsnoksága leszögezte: semmiféle módon nem támogatják a YPG efrini akcióit a törökök ellen, hiszen ez nem a feladatuk része. Független értesülések szerint azonban a nyugatiak által szállított légvédelmi rakéták már megjelentek a kantonban.

Az Aleppótól északnyugatra fekvő Efrin (Afrin) tartományban a kurd gyökerű PYD párt és a YPG multietnikus, föderatív rendszert hozott létre, így mind a helyi szunni kurdoknak, mind az araboknak, vagy az ugyancsak jelenlévő jezid és alevi vallási kisebbségeknek autonóm tanácsai és saját katonai egységei is vannak, ezek közös parancsnokság alatt készülnek a török támadás fékezésére és visszaverésére.

A szíriai kurdok 2014 ősze óta, az Iszlám Államot nemzetközi segítséggel szorították vissza a háborúsújtotta állam északi és keleti részén, mostanra az IÁ volt szíriai területeinek döntő többségét bírják. Amikor 2015 nyarán a YPG egységei meghódították a török-szír határ döntő részét, Ankara végül válaszra szánta el magát, először teljes embargót hirdetett a határátkelőkön, majd 2016 augusztusában törökpárti iszlamista lázadók (köztük a volt Al-Nuszra Front egységei) támogatásával és reguláris hadseregekkel is bevonult Szíriába, 2017 márciusáig az „Eufráteszi Pajzs” hadművelet folyamán bevette a török határtól, és Jarabulus városától Al-Babig, Aleppó kapujáig terjedő területet az IÁ-tól, ezzel éket verve két kurd kanton, Efrin és Kobáni közé.

Orosz-amerikai együttműködéstől tartanak a törökök

Efrin kanton már évek óta szembe kell, hogy nézzen a létalapját jelentő mezőgazdasági termékek török bojkottjával, és a tavalyi év eleje óta rendszeres ágyúzással is meg kellet birkóznia a határ török oldaláról.

Erdoğannak és a török hadvezetésnek azért volt szüksége a múltban és most is a katonai beavatkozás eszközére Szíriában, mert az Iszlám Állam ellen formálódó népállami-amerikai-orosz együttműködés alapvető nagyhatalmi érdekeit veszélyezteti a térségben.

Ahogyan azt a brit BBC gyorselemzése hangsúlyozza, Erdoğan 2016 után most újfent ehhez az eszközhöz nyúl. A kantonok katonai felszereltsége és harci tapasztalatai ugyanis az elmúlt évek harcában igencsak nagyot fejlődtek, és ha az amerikaiak terve egy határvédelmi egységgel kapcsolatban valósággá válna, úgy egy önálló „PKK-állammal” kellene szembenézniük. Törökország számos szélsőbaloldali mozgalma, és a Kurdisztáni Munkáspárt kiújult gerillaháborúja nyomán pedig komoly biztonsági kockázattal nézne szembe ha Szíria területén ilyen önálló, a törökországi gerillák céljait támogató hatalom létesülne.

Az elemzés azonban hozzáteszi: Erdoğan új háborúja Efrin ellen reménytelen és nehéz vállalkozás jelentős légitámogatás nélkül, amihez viszont a törököknek engedélyt kellene kérniük a nyugat-szíriai légteret szinte uraló oroszoktól, ha nem akarnak nagyobb konfliktust. Ugyan a korábbi villongások után Vlagyimir Putyin és Erdoğan elnök viszonya mostanában jobb, egy ilyen engedélyt minden bizonnyal nem tudnak elérni a törökök az Aszadot támogató orosz hadvezetésnél, hiszen ezzel Ankara lényegesen megsértené a Damaszkusz szuverenitásra formált jogát a teljes országban.

A BBC hozzáteszi, igazi vízválasztó lenne, ha ez mégis megtörténne, hiszen azt jelentené, hogy Törökország – NATO-tagsága ellenére – inkább Oroszországot és Iránt tekinti új szövetségesének a térségben az USA és az európai NATO-tagállamok helyett. Ennek pedig súlyos következményei lennének a NATO jövőjére nézve.

(Anadolu, ANF, BBC // Kép: Mahmúd Gamal, Twitter)