A Fideszhez közeli önkormányzati vezetők összegyűltek péntek reggel, hogy elítéljék Soros György állítólagos machinációit, és hogy hitet tegyenek a migránsmentes Magyarország mellett. Az esemény egy újabb állomás volt a kormány választási hadjáratában, nem is nagyon érdemel sok szót, de egy érdekes kijelentés megütötte a fülemet.
Szita Károly, Kaposvár (egyébként feltehetően ügynökmúltú) polgármestere azt mondta ugyanis, hogy nem akarják a városvezetők, hogy migránsok költözzenek be az önkormányzati lakásokba. Viccesen erre mondhatnám, ezzel nem lesz gond, mert ott már úgyis a fideszesek laknak.
Ha végignézünk csak 2017 ügyein, ott van a saját magának, feleségének, és szüleinek is áron alul, a testületi döntéseket kikerülve önkormányzati lakásokat adó I. kerületi polgármester, Nagy-Gábor Tamás ügye. Vagy ott van a IX. kerületi önkormányzati lakások ügye, amelyek gyakran landolnak egyes képviselőknél, családtagjaiknál, ismerőseiknél.
De ennél is látványosabb, hogy valójában egyre kevesebb önkormányzati bérlakás van, és még kevesebb, amit szociális alapon adnak ki. Nem a Fidesz alatt kezdődött, de ők sem állították meg a folyamatot, amelyben a kerületek ingatlanvagyonukat elkótyavetyélik, lerohasztják, rosszul gazdálkodnak vele, hogy aztán arra hivatkozva ne adják ki például a lakosoknak, hogy ha kiadnák, akkor romlana a lakás állaga.
Az elmúlt évtizedekben nem volt semmilyen átfogó, a társadalom széles tömegeinek lakhatását támogató program Magyarországon. Nem nőtt, hanem inkább szűkült az állami és önkormányzati lakásállomány, és így amikor eljutottunk 2015 környékére, a nagy ingatlanbumm idejére, azt láthattuk, az állam sehogy se tudja enyhíteni a devizaválság következményeit és a bumm hatásait.
Nem véletlenül készülhet cikk arról, hogy a vidékről Budapestre költöző egyetemistáknak és főiskolásoknak mennyire brutális költségeik vannak, főleg a lakbér miatt. Azt is tudjuk, hogy a fiatal pároknak, munkakezdőknek milyen nehéz lakhatáshoz jutni, nem beszélve a szegényekről, a lecsúszó középosztályról, és azokról az ezrekről, akik a devizahitelválság miatt vesztették el a lakhatásukat.
Tehát nem kell azon annyira aggódni, hogy az önkormányzati lakásokba migránsok költöznek majd. Inkább azon kell aggódni, hogy a ma rászorulók nem tudnak semmilyen segítséget kapni a CSOK-on kívül a lakhatásukra. Ha pedig nem akarnak, vagy nem mernek bevállalni 3 gyereket, szinte tényleg nincs semmi segítség.
Szita Károlynak inkább azt kéne kérnie a kormánytól, hogy kezdjenek szociális bérlakásépítési programba, vagy magának is követnie kéne az ellenzék által vezetett Zugló és Szeged példáját, ahol a lakásvagyont nem elherdálják, hanem arra használják, hogy jusson a lakosságnak is.
Mert ma Magyarországon nem a migránsok veszik el a lakhatást és a jólétet az emberektől, hanem választott politikusaik nem tesznek semmit azért, hogy minél több ember hozzájuk, és ezáltal egy normálisabb élet esélyéhez jusson.
