Tavaly novemberben 1 év 5 hónapos felfüggesztett börtönbüntetést kapott a Somogy megyei Hetesben lévő Somssich Imre iskola napközis tanára gyerekbántalmazás miatt, most viszont a Népszava információi szerint újabb gyerekverés történt az iskolában, ezúttal az iskola igazgatója dobott meg egy könyvvel egy hatodikos diákot az órán, majd egy szekrényhez lökte.

„Indít-e belső vizsgálatot az EMMI a hetesi gyermekbántalmazás ügyében?” – kérdezte az LMP-s Szél Bernadett még 2017 végén, Rétvári Bence államtitkár pedig válaszolt:

„Az említett eset vonatkozásában tájékoztatom, hogy a tavalyi névtelen bejelentés alapján az EMMI a hatályos jogszabályok keretei között felkérte a fenntartót a köznevelési intézmény törvényességi ellenőrzésére. A fenntartó arról tájékoztatta a minisztériumot, hogy a vizsgálat eredményeként szükségessé vált bizonyos intézkedési javaslatok megtétele, azonban a feltárt tények alapján nem tartották indokoltnak büntető feljelentés megtételét. Egy fenntartói ellenőrzés és egy büntető eljárás eszközrendszere eltér egymástól.”

Rétvári azt is leírja, hogy az intézmény rendelkezik panaszkezelési eljárással, amely alapján el is jártak, „a vizsgálat során a panaszbejelentésben megnevezett pedagógussal egy osztályban tanító pedagógusok meghallgatására került sor. A meghallgatásokon az iskola igazgatója, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója részt vett.”

Mivel pedig a tankerület – folytatja Rétvári – elvégezte kötelességét, ezért nem követett el mulasztást.

Az államtitkár mintegy végső csapásként pedig azt is hozzáteszi:

„A pedagógusoknak hét éves ciklusokban továbbképzésen kötelező részt venniük, amelyek között tizes nagyságrendű képzés foglakozik célként vagy követelményként a gyermekbántalmazás témakörével. Az egyes iskolák továbbképzési programját — nyilván a helyi sajátosságok figyelembe vételével — az intézményvezető készíti el, amelyet a fenntartó ellenőriz.”

Akkor tehát vegyük végig, még egyszer:

• Egy iskola napközis tanára bántalmaz egy gyereket.
• Vizsgálat indul az ügyben, amelyen részt vesz az iskola igazgatója is.
• A vizsgálat lezárul.
• Az iskolaigazgató bántalmaz egy gyereket.

A Népszava információi szerint egyébként a napközis tanár ügyében folyó nyomozás során már kiderült, hogy az igazgatónak is volt gyerekbántalmazási ügye, ami miatt az ügyészség megrovásban részesítette.

És ezek után az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal takaródzik, hogy az ügyet a tankerület megfelelően kezelte, de különben is, a pedagógusok hétévente részt vehetnek olyan továbbképzéseken, amelyek foglalkoznak a gyermekbántalmazással.

Tényleg nagy kérdés, hogy az amúgy végletesen központosított közoktatásban, ahol az iskolaigazgatók kinevezése vagy leváltása egyre inkább politikai, és nem szakmai ügynek tűnik, hogy történhet meg, hogy sem az intézményt fenntartó Klebelsberg Központ (KK), sem a közoktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma nem kezeli (pláne egy ilyen ügy után) kiemelt fontosságú feladatnak a gyermekbántalmazás visszaszorítását? Hogy maradhat egy iskola élén olyan igazgató, akit az  ügyészség megrovásban részesít?

A KK úgy hírlik, választás elé állította a hetesi igazgatót: felmond, vagy rendőrségi feljelentést tesznek. Valóban választás kérdése lenne ez egy gyereket bántalmazó, amúgy egy egész iskolát vezető személy esetében ?

Az már tényleg csak hab a tortán, hogy Rétvári Szél Bernadettnek küldött válaszát így vezette be:

„A gyermekbántalmazás miatt érzett aggodalma hitelesebb lenne, ha Ön megszavazta volna 2015-ben az „Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról” szóló T/5052. számú törvényjavaslatot, amely több gyermekvédelmi intézkedés mellett új szolgáltatási elemként nevesítette a titkos menedékház fogalmát, ezzel a bántalmazott nőknek és gyermekeknek segítséget nyújtva. Sajnálom, hogy Ön szavazatával nem állt ki a most szavakban fontosnak tartott ügy mellett.”

Az államtitkár válasza egy dolgot bizonyosan demonstrál: a kormány a számára kínos kérdésekre adott válaszok helyett inkább cinikus és terelő válaszokat ad, illetve vagdalkozik.

A titkos menedékházak fogalmának nevesítése bizonyosan nem segít megoldani azt a problémát, hogy egy oktatási intézményben egy felelős pozícióban lévő személy hatalmával visszaélve fizikai erőszakot alkalmaz egy gyerekkel szemben.

Az pedig nem derült ki az államtitkár válaszából, hogy ennek megakadályozására milyen lépéseket tervez (már ha egyáltalán tervez) a kormány.