Bár nem Ausztria az egyetlen jobbra tolódó ország jelenleg Közép-Európában, de nincs még egy olyan kormány az EU-n belül, ahol a koalícióra lépett pártot a volt náci párt tagjai alapították volna – az FPÖ, azaz a Szabadságpárt esetében viszont pontosan ez a helyzet.
Az alapvetően centrista ÖVP is a jobboldali populista hullámot ülte meg, mikor bevándorlásellenes jelszavakkal kezdtek el kampányolni, így jutottak az FPÖ-vel közös koalícióra is. Az új kormány összetételéről itt írtunk bővebben.
A legnagyobb változást a megszólalt baloldali szavazók abban látják, hogy elfogadhatóbbá vált a menekültekkel, külföldiekkel, LMBTQ emberekkel kapcsolatos ellenérzések hangoztatása. Akik eddig negatívan álltak ezekhez az emberekhez, eddig természetesnek tartották, hogy ezt nem mondják ki.
„Az elmúlt napokban az iraki és afgán barátaimat egyre többször leköpdösik a buszmegállókban és lemigránsozzák a metróban.”
– írta egy filmiparban dolgozó fiatal nő.
A „hátrahagyottakért” jelszóval is kampányoló ÖVP jobbratolódása egyesek szerint veszélyezteti a szociális befektetések és a lakáspiac helyzetét is.
„Mikor az FPÖ 2000-ben először kormányra lépett, az EU kiszorította Ausztriát és megvonta a jogait, hogy uniós ügyekben szavazhasson. Szomorú látni, hogy az Európai Bizottság most üdvözli az új kormányt”
– mondta el a lapnak Clemens Schwan, egy 29 éves férfi, aki egy civil szervezetnél dolgozik.
A szavazók arról is beszéltek a Guardiannek, hogy részben talán az elmúlt másfél év politikai abszurditása is okozhatta, hogy átment a Néppárt és a Szabadságpárt koalíciója. Egy zöldpártra szavazott fiatal nő elmondta, Donald Trump megválasztásától szinte érzéketlennek érzi magát a politikai eseményekre.
Az osztrák baloldali szavazók egész héten „Refugees welcome”, „Nácik haza” jelszavakkal tüntettek az erősödő szélsőjobb ellen.
