2018. január 1-től néhány ponton megváltoznak a Munka Törvénykönyve előírásai. A kisebb módosítások mellett egy fontos, ötéves múltra visszatekintő szakszervezeti követelés is révbe ért: az új szabályozás szerint ugyanis jogellenes elbocsátás esetén a szakszervezeti tisztségviselőt is köteles lesz visszavenni a munkáltató.
Ahogyan korábban mi is írtunk róla, 2010 után kifejezetten mostoha, ellenséges környezetben találta magát a szakszervezeti mozgalom. Ez a 2012-ben elfogadott új munkatörvénykönyv egyes paragrafusaiban is megnyilvánult – melyek a korábbi szabályozáshoz képest egyébként hátrányosabban érintették a munkavállalókat –, a dolgozók mellett ugyanis a szakszervezeti testületeket is kedvezőtlenül érintette az új szabályrendszer.
A LIGA Szakszervezetek már a törvény elfogadásakor felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti tisztségviselőket rendkívül hátrányosan érintette az a megoldás, hogy a jogalkotó kivette őket a munkavállalói képviselők köréből. Ennek következményeként jogellenes felmondás esetén sem volt köteles minden esetben helyreállítani jogviszonyukat a munkáltató.
Könnyű felismerni, hogy ez a kiskapu milyen ordítóan magas labdát adott fel a munkáltatóknak: a jogszabály visszaélésre adott lehetőséget, mivel a munkáltatónak, még ha jogsértő módon is, de lehetőséget nyújtott a tisztségviselő eltávolítására.
A LIGA Szakszervezetek szerint a régi szabályzat sértette a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet(ILO) Tanácsának 135-ös egyezményét is, mely a munkavállalók üzemi képviselőinek védelméről és kedvezményeiről szól. Az egyezmény egyértelműen rögzíti, hogy a munkavállalók üzemi képviselőin elsődlegesen a szakszervezeti tisztségviselőket kell érteni. A magyar szabályozás az üzemi tanács és felügyelő bizottság tagjait ugyan elismerte munkavállalói képviselőnek, a szakszervezeti tisztségviselőket viszont nem.
Nem csak a szakszervezeteket érintik majd a januártól hatályba lépő változások.
Az új szabályozás szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Mindez azzal egészül ki, hogy a munkáltató a dolgozó egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.
Ezenkívül a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani a következő évtől, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az orvosi szakvélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható. Ha pedig egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges, a munkavégzés alól fel kell menteni.
További változást jelent a korábbi szabályokhoz képest, hogy amennyiben a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodást állapított meg a dolgozónál, fogyatékossági támogatásra és évenként öt munkanap pótszabadságra lesz jogosult.
