A német szövetségi versenyhivatal (Bundeskartellamt) monopolhelyzettel és a felhasználói adatokkal való visszaéléssel vádolta meg a Facebook közösségi portált vizsgálatának előzetes összegzésében.

A vizsgálat erősen kifogásolhatónak találta, hogy a Facebook szolgáltatásainak igénybevételét „mindent vagy semmit alapon” harmadik forráshoz kapcsolódó felhasználói adatokhoz való hozzáféréstől teszi függővé. A kapcsolódásnak köszönhetően a Facebook külső weboldalak felkeresésekor is adatokhoz fér hozzá. Értesül például minden olyan internetoldal felkereséséről, amelyben „Facebook Like” gomb van beágyazva még akkor is, ha arra a felhasználó nem klikkel rá. Erről például a felhasználóknak egyáltalán nincsen tudomása – mutat rá a közlemény.

„A vizsgálat jelenlegi állása szerint nem látjuk bizonyítottnak, hogy a felhasználói profillal összekötött adatkövetésre a Facebook rendelkezne a felhasználók informált beleegyezésével. Az adatgyűjtés mértéke és módja véleményünk szerint az érvényes európai adatvédelmi törvényekbe ütközik” – mondta a Bundeskartellamt elnöke.

A harmadik forrásból gyűjtött felhasználói adatokkal kapcsolatban nemcsak Németországban fogalmazódtak meg aggályok. Hétfőn a francia adatvédelmi hatóság jelentette be, hogy megbüntetheti a Facebook által birtokolt üzenetküldő alkalmazást, a WhatsAppot, ha a közösségi platformmal fennálló adatmegosztási gyakorlatait nem hozza összhangba a francia adatvédelmi törvényekkel .

A Facebook szerint a német versenyhatóság közleménye „pontatlan képet fest”, hiszen a portál népszerű, de nem domináns a német piacon. Yvonne Cunnane, a Facebook adatvédelmi vezetője elmondta, egy domináns vállalat olyan környezetben működik, ahol a fogyasztóknak nem áll rendelkezésére alternatíva, ehhez képest egy átlagos okostelefon használó hét különböző kommunikációs alkalmazást vagy szolgáltatás használ.

A Bundeskartellamt húsz hónapja folytat vizsgálatot a digitális mamutvállalat ellen, melynek hivatalos megállapításait jövő nyáron közlik. A hivatal szóvivője azt is elmondta, a vizsgálat nem járhat pénzbírság kiszabásával, de ajánlások elrendelését és bizonyos gyakorlatok betiltását is magával hozhatja. A mostani közlemény egyébként csak a harmadik forrásból származó adatgyűjtésre tér ki, a Facebook belső adatgyűjtési praktikáinak megítélését hangsúlyozottan függőben hagyja.

Az utóbbi években egyre több irányból érkeznek támadások a techóriások, főként a Facebook és a Google ellen. A média például amiatt kritizálja őket, mert végzetesen beszűkíti a hagyományos újságírás mozgásterét azzal, hogy a globális reklámbevételek több mint felét már ez a két cég kapja meg. Emellett egy nemrégiben tesztelt algoritmus-változás akár teljesen ki is végezheti a hatalommal kritikus, kevés anyagi erőforrásokkal rendelkező médiumokat.

Mások az álhírek terjedése miatt vonja felelősségre őket – mindkét vállalat tett is lépéseket ebben az ügyben. Ám a tartalomszűrési algoritmusok átláthatatlansága miatt az álhírek elleni harc is képes átcsapni káros cenzúrába. Hasonló típusú problémák merülnek fel a gyűlöletbeszéd kapcsán is. Németország jövőre például már 50 millió eurós bírságokat tervez kivetni azokra közösségi platformokra, amelyek nem távolítják el a gyűlöletbeszédet tartalmazó megnyilvánulásokat.

Egy harmadik fontos kritikát érint a mostani német versenyhatósági közlemény is. Egyre szaporodnak azok a hangok, amelyek szerint a nagy digitális platformok visszaélnek a felhasználók adataival.

(MTI / Reuters)