Szűkös előnnyel, és óriási meglepetésre verte meg Doug Jones, a Demokrata Párt jelöltje a kiskorúak szexuális zaklatásával vádolt, de Donald Trump és a nacionalisták által támogatott Roy Moore bírót kedden, az alabamai szenátorválasztáson, az Egyesült Államokban.

Az 49,5%-os szavazataránnyal megválasztott Jones rettenetesen intenzív kampányt folytatott, győzelmét mégis leginkább annak köszönheti, hogy sikerült szinte teljes mértékben mozgósítani a déli állam afroamerikai polgárait, ők adták az összes szavazó 30%-át, miközben számarányuk az államban 13%.

Mint ismert, ez a stratégia Hillary Clinton elnökjelöltnek 2016 novemberében nem jött össze.

A választási győzelem azt is jelenti, hogy az eddigi, 52-48-as republikánus többség 51-49-re változhat, ha Jones december végén vagy január elején elfoglalja szenátusi székét. Így két republikánus lázadó szenátor esetén már Mike Pence alelnök sem dönthet el szavazásokat az elnök pártja javára.

A vesztes Roy Moore azonban a kis különbség miatt bejelentette, újraszámolást kér, az eredmények módosításának tehát még így is fennáll a matematikai esélye.

A rendkívüli választásra az eddigi szenátor, Jeff Sessions igazságügy-miniszterré való kinevezése miatt került sor. A helyére beugró, eddig kormányzó republikánusok régi motorosát, Luther Strange-t, lecserélték a jelölés folyamán Trump volt szélsőjobbos fehér házi tanácsadója, Steven K. Bannon biztatására a keményvonalasan elnökpárti Moore-ra. A demokraták komolytalan tényezőként vágtak neki a versenynek, hiszen a déli állam 1980 óta csakis republikánus jelölteket vitt győzelemre, és a birminghami képviselői körzetet kivéve nem is volt eddig sikeres politikusuk. A helyi republikánus hatalombróker, Richard Shelby maga is demokrataként kezdte, később viszont pártot váltott. Jones így győzelmével történelmet írt Dr. Martin Luther King lelkész egykori államában.

A győzelem szimbolikus jelentőségét még inkább kiemeli, hogy a most választó Selma és Montgomery városa között került sor arra a Dr. King által szervezett felvonulásra 1965-ben, ahol a déli feketék és fehér, baloldali szövetségeseik először követelték hangsúlyosan az egyenlő polgári jogokat az akkor még szegregált Délen. A menet útját a selmai hídon a helyi rendőrség állta el, a tüntetőket pedig összeverték. Az eseményeket követő felháborodás bírta rá végül Lyndon B. Johnson elnököt az 1965-ös polgárjogi törvény Kongresszuson való átvitelére és aláírására.

Ahogy arra az amerikai online Vox felhívja figyelmünket, a győzelem a republikánusok számára nagyon súlyos helyzetet jósol a 2018 novemberében esedékes félidős kongresszusi választásokra. „Mérgező” elnökké tette Donald Trumpot az őt eddig is vonakodva támogató republikánus fősodor számára. A New York-i botrányhős elnök, a 2016-os biztos nyerőből a Régi Nagy Párt (GOP) kormányzásának fontos akadályává vált.

Moore-t, aki az állam legfelsőbb bíróságának elnökeként is szolgált Alabamában, októberben azzal vádolták meg, hogy húsz évvel ezelőtt egy 14 éves lányt zaklatott szexuálisan. Később egyéb áldozatok is jelentkeztek, akik a Washington Postnak elmondták, a republikánus szenátorjelölt őket is molesztálta, még 18 éven aluli korukban.

Az eset közfelháborodást váltott ki, és még a saját pártjából is követelték, Moore lépjen vissza a jelöltségtől, ne rombolja le pártja maradék becsületét. A Fehér Házból nemrég eltávolított, és azóta újra Breitbart nevű politikai revolverújságját igazgató Steve Bannon viszont azt javasolta, minél keményebben álljanak bele Roy Moore védelmébe. Lapja és más elnökpárti orgánumok ezzel összhangban elkezdték Moore vádlóit kikezdeni, még bizonyítékok fabrikálásával is megpróbálták a vádat hitelteleníteni.

Moore pedig a 2016-os Trump-kampányt másolta szereplései során. Soros Györgyöt a „sátán szolgájának” nevezte, bejelentette, hogy nagy embernek tartja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, akitől „sokat tanulhat” Amerika, főleg vallásos újprotestáns támogatóinak pedig azt mondta, ellenfele, Doug Jones „csecsemőgyilkos”, mivel kiáll az abortusz extrém korlátozása ellen.

Mindez azonban nem segített, és – ahogy azt Matthew Yglesias a Voxon megjelent gyors értékelésében kiemeli, Jones győzelmének több köze lehet a republikánusok és Trump irgalmatlanul népszerűtlen, a gazdagokat helyzeti előnybe hozó adópolitikai reformtervéhez, mint a vállalhatatlan jelölthöz. Emlékeztet, hogy Trumpot tavaly azután választották meg elnökké, hogy már ismertek voltak szexuális zaklatásos ügyei is, számtalan botrányával együtt.

A szenátusban első körben elfogadott, kegyetlen GOP-adótervezet megállításának esélyét, az Obamacare egészségügyi csomag fontosságát azonban a demokraták helyben jól kommunikálták, ezzel pedig sikeresen mozgósították a 18%-os szegénységi rátával küzdő Alabama általában távol maradó, és az állam által választójogukban súlyosan akadályozott fekete szavazóit is. Ezzel pedig, emeli ki Yglesias, a republikánusok súlyos, hosszan tartó válság elé nézhetnek, és jelenleg nem látszik, hogyan hozhatnák ki legalább döntetlenre a közelgő félidős választásokat.

(ABC News, Vox)