Az Európai Bíróság megtagadta a hozzá forduló magyar bíróság kérdéseinek a megválaszolását két devizahiteles ügyben is. Döntés így idén már nem várható, az indoklás szerint azért, mert a magyar bíróság
nem fejtette ki a szükséges mértékben az érintett ügyek ténybeli és jogi hátterét, valamint a kérelmeiben elmulasztotta feltüntetni az általa az Európai Bíróságnak feltett kérdések megválaszolásának szükségességét.
A hazai bíróság elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a bankok világosan és érthetően tájékoztatták-e a fogyasztókat a devizahitel-szerződésekből a hitelfelvevőkre háruló pénzügyi kötelezettségekről (ami azért fontos kérdés, mert ha a tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor a szerződések az uniós fogyasztóvédelmi szabályok értelmében érvénytelenek). Emellett arra a kérdésre is választ kerestek, hogy ha a szerződések érvénytelenek, akkor a fogyasztók és a bankok közti elszámoláskor az alacsonyabb mértékű devizakamatokkal vagy az azoknál jóval magasabb forintkamatokkal kell-e számolni.
Szeptemberben az Európai Bíróság egy román ügyben sem foglalt egyértelműen állást, pedig sokan akkor arra számítottak, hogy a döntés precedensértékű lesz, és a magyar devizahitelesek ügyeire is választ talált. A testület nem mondta ki, hogy a devizaárfolyam-kockázat áthárítása miatt semmisnek tekinthetőek a hitelszerződések, de arra felhívta a figyelmet, hogy a kérdést csak akkor lehet vizsgálni, ha a bankok a vonatkozó feltételekről nem adtak világos és érthető tájékoztatást.
Az Európai Bizottság előtt a most elutasított kérelmeken túl további 8 magyar devizahiteles ügy van, ezek közül leghamarabb a Sziber-ügy kerül terítékre, jövő év januárjának közepén.
