Az EU-ban emelkedett a szociális védelmi rendszerre fordított kiadások aránya 2010 és 2015 között, közölte pénteken az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala. 2010-ben a GDP 28,6 százalékát, 2015-ben 29 százalékát fordították a nyugdíj, egészségügy, munkanélküliség, család és gyermekek, lakhatás és társadalmi kirekesztettség problémáira.
A szociális kiadások helyi GDP-hez viszonyított aránya 2015-ben Franciaországban volt a legnagyobb, 34,0 százalék, Romániában és Lettországban a legalacsonyabb, 15-15 százalék.
Magyarország ehhez képest több mint 8 százalékkal van lemaradva, és a szociális kiadásaink aránya egyre csökken.
2015-ben a GDP 20,2 százalékát, 2014-ben 19,9 százalékát, 2010-ben pedig 22,6 százalékát költöttük szociális célokra. A 2015-ös arány a 27 uniós ország közül a 18. helyre volt elég (a hiányzó Lengyelországról nincs adat).
Uniós szinten ezeknek a kiadásoknak alapvetően két forrása volt:
- társadalombiztosítási járulékok (54%)
- és adóbevételek (43%)
Az eloszlása pedig így nézett ki:
- 45,2 százalék jutott nyugdíjakra,
- 37,3 százalék egészségügyi ellátásra,
- 8,6 százalék családtámogatásra,
- 4,8 százalék munkanélküli segélyre
- 4,1 százalék lakhatásra, illetve a társadalmi kirekesztettség elleni fellépésre.
Átlag feletti mértékben költött 2015-ben a szociális védőhálóra Franciaország, Dánia és Finnország (32-32 százalék), Belgium, Hollandia Ausztria és Olaszország (30-30 százalék), Svédország (29,3 százalék) és Németország (29,2 százalék).
