A Katasztrófavédelem úgy számolt, hogy 1,8 millió kéményt kell ellenőriznie ebben az évben, de már most 2 millió felett járnak – írta meg a hvg.hu. Ami azt jelenti, hogy százezres nagyságrendben találtak olyan kéményeket, amelyek mindeddig nem voltak bejelentve, és szinte bizonyosan senki sem ellenőrizte őket.
Az természetesen nagyon jó hír, hogy legalább ezek a kémények is bekerültek a kéményseprők látóterébe. Más kérdés, hogy vajon biztosan tisztán lesznek-e tartva…
Alig valamivel több, mint egy hónapja tüntetett a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) a Parlament előtt, hogy felhívja a figyelmet arra, egy törvénymódosításnak „köszönhetően” megszűnt a családi házak kötelező kéményellenőrzése. Ami azt jelenti, hogy eztán a tulajdonosok megrendelésére végezi el az ellenőrzést a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken (ahol az állam még nem falta fel az ágazatot) az önkormányzati közszolgáltató.
Minderre az indoklás szerint azért volt szükség, mert a korábbi gyakorlat évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzést írt elő, ami adminisztrációs és időbeli terhet jelentett a kéménytulajdonosoknak.
A KOSZ október végén arra figyelmeztetett, hogy amennyiben megszűnik a kötelező kéményellenőrzés, akkor borítékolható lesz a kéménytüzek és a szén-monoxid-mérgezéses balesetek elszaporodása, és mivel nő a kockázat, ezért várhatóan az élet- és lakásbiztosítások díjai is növekedni fognak.
Csak az elmúlt 3 napban 3 helyen kellett szén-monoxid mérgezés miatt mentőt hívni, illetve kórházba szállítani embereket. November elején pedig már halálos áldozatot is követelt a mérgezés, Budapesten egy idős nő életét már a mentők sem tudták megmenteni..
Kicsit sarkítva tehát: emberek élete kerül veszélybe azzal, hogy nem lesz többé kötelező a kémények ellenőrzése.
Minderre Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője októberben annyit reagált: mindenki egyénileg felelős azért, hogy kéri-e a kéménye ellenőrzését vagy sem.
És ha mindez nem lenne elég, a változtatás a KOSZ számításai szerint több száz kéményseprő munkáját, megélhetését is veszélyezteti, miközben amúgy is egy elöregedő, munkaerő-hiányos szakmáról beszélünk (az év elején az állam közmunkásokkal akarta kipótolni a hiányt) – ami tovább nehezíti az amúgy is rossz helyzetet.
Az ágazat sorsa az utóbbi időben meglehetősen mostoha: ahogy azt korábban megírtuk mi is, miután az állam saját hatáskörébe (vagyis a Katasztrófavédelem szárnyai alá) vonta a kéményseprést, folyamatosan trükközni próbál, hogy valahogy csökkentse a költségeket.
Nem véletlenül, hiszen a rezsicsökkentési csomag egyik eleme az volt, hogy az állam átvállalta az állampolgároktól a a kéményseprés és -ellenőrzés díját. És míg azt maguk a kéménytulajdonosok fizették, nem volt érdekes, hogy hány évente és mennyit kötelező fizetni ezért a szolgáltatásért, a közkasszából viszont nem annyira akaródzik költeni erre: a kéményseprők másfél évvel ezelőtt már jelezték, hogy ez a spórolás emberi életeket követelhet. Most pedig eljutottunk oda, hogy minden kéménytulajdonos maga rendelheti meg az ellenőrzést (már ha eszébe jut).
A statisztikák szerint országos átlagban a hazai családok 4-5 százaléka kérvényezi a fűtési rendszere ellenőrzését, ám a kérvényezők 85 százaléka nem elővigyázatosságból, hanem valamilyen konkrét probléma, üzemzavar miatt hívja a kéményseprőket.
Szóval természetesen örömhír az, hogy 200 ezer új kémény került elő. Csakhogy ezeket a kéményeket ellenőrizni is kell. Amihez pedig kéményseprők is kellenek. És egy olyan rendszer, ahol megfelelően végezhetik a munkájukat.
