A KSH, mint minden évben, idén is közreadta a háztartások életszínvonaláról készített statisztikáját. Az adatdömpingből sok érdekes számsort lehet kivenni, mi most a lakáshitellel rendelkezők adatait vizsgáltuk meg.

A KSH számai szerint ténylegesen 527 ezer háztartás, és az ezekben élő 1,6 millió személy rendelkezett 2016-ban lakáshitellel, ők egy év alatt átlagosan háztartásonként 613,1 ezer forintot fizettek vissza kölcsönük után. Ez azt jelenti, akiknek van ilyen hitelük, átlagosan havi 50 ezer forintot fizetnek ennek törlesztésre.

A KSH számait érdemes összevetni az Igazságügyi Minisztérium ősszel kiadott számaival, amely szerint valamilyen ügyben végrehajtási eljárás körülbelül 900 ezer ember ellen zajlik ma Magyarországon. A két szám jól mutatja, a devizahitel-válság még korántsem ért véget Magyarországon. Még ha tudjuk azt is, nem minden felvett hitel kapcsolódik ehhez az időszakhoz.

Viszont a számok alapján megállapítható, csökkenőben van a teher, amit ez a probléma a társadalomra helyez, még ha nem is annyira, mint amennyire a kormány szeretné láttatni.

2016-ban a jelzáloghitelt törlesztőknél a teljes kiadás 33,9%-át a lakhatással kapcsolatos kiadások tették ki, ami 0,5 százalékpontos csökkenést jelent az előző évhez és 6,0 százalékpontos visszaesést a 2011-ben mért legmagasabb arányhoz képest. Az átlagos háztartásoknál (jelzáloghitellel rendelkezők és nem rendelkezők együtt) viszont a lakhatással kapcsolatos kiadások, már csak a háztartás költségeinek 23,6%-át adják ki 2016-ban, ez több mint 6 százalékpontos csökkenés a 2012-es csúcs óta.

A grafikonból viszont az is látszik, nagyjából a jelzáloghitellel rendelkező háztartások költségvetésének átlagosan az ötödét-hatodát viszik el a törlesztőrészletek. Ez viszont még mindig nagyon magas szám, ami azt mutatja ha sikerült is előrejutni bőven nem sikerült rendezni ezt a társadalmi problémát a kormányzatnak.