„Tévesek azok a sajtóértesülések, amelyek szerint az EMMI rendelettel szigorítaná az ételosztások jogi szabályozását. Ezzel szemben korábban nem látott mértékű, 34 milliárd forintos új forrás áll rendelkezésre a rászorulókat támogató programban, hogy hajléktalanok, idősek, megváltozott munkaképességűek és nehéz helyzetű kisgyermekes családosok kapjanak ételcsomagokat.”
Így kezdődik az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye.
Kis szépséghibája a dolognak, hogy valójában ezzel nem cáfolták meg azokat az állításokat, amelyekkel tegnap rukkolt elő a Népszava. A lap információi szerint ugyanis az EMMI azt tervezi, hogy ők jelölik majd ki, milyen szervezetek jogosultak az ételosztásra, és a tervek szerint csak önkormányzati, állami és egyházi szervezeteknek adnának területfoglalási engedélyt, pártoknak és civil szervezeteknek nem.
Arról, hogy kinek jó, ha betiltják az ételosztást, itt írtunk korábban.
A ma kiadott közlemény nem reagál ezekre a kijelentésekre – vagyis nem derül ki belőle, hogy valóban így korlátoznák-e az ételosztásra jogosult szervezetek körét -, viszont remek alkalom arra, hogy a minisztérium újnak adjon el egy amúgy lassan egy éve futó projektet.
A „34 milliárd forintos új forrás”, ami rendelkezésre áll a rászorulók támogatására, ugyanis jól beazonosíthatóan a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP), amit még tavaly decemberben indított el Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, méghozzá nem is akárkivel, hanem Andriana Sukova-Toshevával, az Európai Bizottság foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadásért felelős főigazgatóság befektetésekért felelős igazgatójával.
A program lényege valóban az, hogy négy éven át négyezer hajléktalan ember kaphat egy tál meleg ételt hétköznaponként, összesen négymilliárd forintból a fedél nélkülieket segítő és ellátó intézményeken keresztül.
És uniós és hazai forrásokból valósul meg.
Ügyes, ugye? Jár a taps az EMMI-nek, amiért „nem szűkíti, hanem bővíti az ételosztások lehetőségét”, legalábbis saját értelmezésük szerint, azzal a válasszal viszont még mindig adós a minisztérium, hogy mi lesz a civilek ételosztásával, tervezik-e, hogy saját hatáskörben döntik el, hogy ki segíthet a rászorulókon, és ha igen, milyen szempontok alapján dől el, hogy kire esik a választás, és ki esik ki a pixisből.
Az Ételt az Életért bizakodik
„A jogszabályi előkészítéssel kapcsolatosan az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezidáig nem keresett meg minket, változásról, átalakításról nem értesítettek bennünket. Az elmúlt több mint 2 évtized folyamán közhasznú alapítványunk ételosztásai a jogszabályi változások idején is zavartalanul működtek, és mivel a szakállamtitkárságokkal, önkormányzatokkal gördülékeny az együttműködésünk, bízunk benne, hogy a jövőben is zökkenőmentesen folytathatjuk szociális szolgáltatásunkat” – írta ki honlapjára az Ételt az Életért. A fővárosban naponta 5 helyszínen 1800 adag ételt osztanak szét, ebből 4 helyszínen önkormányzati vagy magántulajdonú területen, a helyi önkormányzatok és kerületi családsegítő szolgálatok együttműködésével, a szükséges engedélyekkel a fővárosban épp úgy rendelkeznek, mint vidéki osztópontjaikon Egerben, Debrecenben és Marcaliban is. Az Ételt az ÉLetért országosan évente mintegy 650 ezer adag ételt oszt ki rászoruló családoknak, időseknek és bajba került fiataloknak.
