Az offshore adóelkerüléssel kapcsolatos viták újra fellángoltak az EU-ban a Paradise Paper kapcsán. Nem csoda, hiszen eurómilliárdok vándorolnak ki a Schengen-i határokon kívülre, hogy máshol alacsonyabb közterheket kelljen befizetniük a főként dúsgazdag illetve nagyvállalati adózóknak. A neves oxfordi szervezet, az Oxfam régóta foglalkozik a problémával, és most radikális megoldást javasolt az EU-nak.
Paradise Papers egy olyan offshore-kiszivárogtatás, amely során hatalmas mennyiségű adat került napvilágra a Karib-szigetek offshore vállalatairól. Az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ), és ennek keretében hazánkban a Direkt36 ezeket feldolgozta. Így derült ki, hogy Orbán svájci bankárja, aki jelenleg a svájci magyar nagykövet, a német nagytőkések offshore ügyeit is intézte, és Andy Vajna is parkoltatott milliókat offshore számlán. Az offshore a leggazdagabbak adóelkerülési módszere.
Az Európai Bizottság most 92 országot elemez, hogy felállítsa az offshore országok kritériumát és a listájukat annak érdekében, hogy megakadályozzák a nagy tömegű tőkekiáramlást az adóparadicsomokba az EU-ból. Az adózási átláthatóság, és a kiszámítható adópolitika is szerepel a kritériumok között nem csupán a banktitok ereje és az alacsony adókulcs.
Az Oxfam „Fekete lista vagy fehérre mosás?” című tanulmánya nem csak az EU által elemzett országokat, hanem magukat az EU tagállamokat is górcső alá veszi az adóparadicsomokra jellemző kritériumok szempontjából. Ennek kapcsán legalább 35 olyan ország van, amelyre illik az offshore adóparadicsom kifejezés, és van négy olyan EU-s ország is, Írország Luxemburg, Hollandia és Málta, amely feketelistára kerülne az Oxfam szerint.
Az Oxfam EU szakpoltikai szakértője Aurore Chardonnet azt mondja:
Az adóparadicsomok ipari módon üzemeltetik az adóelkerülést. Sok száz országtól vonnak el milliárd dollárokat, és ezzel szítják az szegénységet és az egyenlőtlenséget. Az EU kormányainak muszáj a polgáraik érdekét előrébb helyezniük, mint a multinacionális vállalatok érdekét.
A tanulmány bemutatja, hogy a gazdasági aktivitásra milyen hatással van az offshore vállalatok működése. A Bermuda szegeteknek, amely ország a Paradise Papers botrány főszereplő cégének, az Applebynak a székhelye, meg négy és félszerezi a GDP-jét a kiszervezett pénzügyi tevékenység, ugyanez a gazdasági buborék kétszeresére fújta fel a Bahama-szigetek GDP-jét. A multinacionális vállalatok előszeretettel szervezik ki ilyen helyekre az adózásukat ál hitelekkel, és kamu liszensz szerződésekkel, és ez az országok költségvetési sorain is meglátszik. A Kajmán-szigeteken a kamatjövedelem adja a GDP közel háromnegyedét, a Bermudákon ez a szám 40%, de Luxemburgban is a GDP negyede, az Oxfam kutatás alapján.
