Martin Schulz, a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke ma kijelentette, mégsem zárkóznak el a koalíciós tárgyalásoktól Angela Merkel kancellár pártszövetségével. A szocdemek a szeptemberi szövetségi választás estéjén azt mondták, nem vesznek részt egy újabb nagykoalícióban, de miután a négypárti tárgyalások megszakadtak a konzervatív CDU/CSU pártszövetség, a Zöldek és a jobboldali liberális FDP közt, az egyetlen valódi lehetőség a stabil kormányzásra az maradt, hogy a szociáldemokraták mégis hajlandóak újra kisebbik koalíciós partnerként kormányozni Merkel kabinetjében.
Csütörtök délután több mint egy órán keresztül beszélt az amúgy szintén szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier államfő Martin Schulzzal, az SPD vezetőjével, aki a párt kancellárjelöltje is volt a szeptemberi szövetségi választásokon. A megbeszélésnek nem kisebb tétje volt, mint hogy felállhat-e Németországban egy stabil kormány.
Vasárnap éjjel ugyanis a liberálisok felrúgták a koalíciós tárgyalásokat a feltételezett koalíciós partnerek közt. Frank-Walter Steinmeier elnök ez után bejelentette, hogy nem csak a négy eddigi feltételezett koalíciós partnert fogja megpróbálni rábírni arra, hogy nyitottak legyenek az együttműködésre, hanem azokat is, akik a tárgyalások során az ún. „jamaika-koalíció” ellenzékeként képzelték el magukat. Ezek közül a pártok közül valójában csak a szeptemberi választásokon 20.5 százalékos, történelmi mélyponton landoló szociáldemokraták esélyesek arra, hogy Merkelékkel koalícióra lépjenek. A radikális baloldali Linkével (9.2%) csak a baloldali pártok nem zárják ki az együttműködést (ők azonban kevesek a kormányzáshoz), a Bundestagba idén először bekerülő szélsőjobboldali AfD-vel (12.6%) pedig senki nem szeretne kormányozni.
A megszakított koalíciós tárgyalások után három út vezethet Németországban működő kormányzáshoz. Merkel bevállalhat egy kisebbségi kormányzást a CDU/CSU-hoz politikailag legközelebb álló FDP-vel, vagy a kicsit távolabb álló, balosabb Zöldekkel. A kancellár azonban már hétfőn bejelentette, hogy „szkeptikus” a kisebbségi kormányzással kapcsolatban. Egy előrehozott választás újraoszthatná a lapokat, de az aktuális közvéleménykutatások alapján ebben az esetben sem lehetne egy radikálisan más felállású Bundestaggal számolni. A harmadik lehetőség a nagykoalíció megújítása az SPD és a CDU/CSU közt, a mandátumok 53%-ával.
Schulz hétfőn még erősen kiállt egy ilyen koalíció ellen, arra utalva, hogy az elmúlt négy év közös kormányzása alatt az SPD sokat veszített politikai profiljából a CDU „juniorpartnereként„, ami megágyazott a szeptemberi történelmi bukásnak.
A csütörtöki elnöki beszélgetés előtt azonban Schulznak már azzal kellett szembenéznie, hogy a párt három szárnya közül kettő nyitottságot követel a koalíciós tárgyalásokra. Egyre nagyobb nyomás helyződött Schulzra, még egy CDU-s Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszter, Karl-Josef Laumann is az SPD politikai felelősségéről beszélt egy sajtóinterjúban, mondván, egy CDU/CSU-SPD koalícióban az SPD mint hagyományos munkáspárt jobb munkapiaci feltételeket harcolhatna ki a német dolgozóknak.
Az államfővel való tárgyalás után az SPD vezetősége késő estig tárgyalt a kormányban való részvétel lehetőségeiről. Az SPD vezetője ma pedig már úgy nyilatkozott, nem zárkózik el a tárgyalások elől, de egy újabb koalícióról csak a párttagság dönthet. Ezt követően a péntek délutáni órákban Steinmeier államfő jövő csütörtökre egy közös beszélgetésre hívta a CDU, a CSU és az SPD vezetőit.
Hétfőn még úgy tűnt, hogy az SPD az előrehozott választásokat támogatná inkább, annak érdekében, hogy ellenzékben visszanyerhessék profiljukat. Nem biztos azonban, hogy Schulzot egy előrehozott választás esetén is kancellárjelöltnek jelölné a párt. Arról a következő pártkongresszus fog két hét múlva dönteni, hogy Schulz pártvezető maradhat-e.
„Az SPD teljesen tudatában van a jelenlegi bonyolult helyzetben fennálló felelősségének”, mondta homályosan Schulz szerdán a DPA német hírügynökségnek. „Biztos vagyok benne, hogy a következő napokban és hetekben az országunk számára jó megoldást fogunk találni.” Most újra komoly az esélye, hogy ez a megoldás egy újabb konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció lesz.
Amíg a Berlin fölötti égben eldöntetlenül lógnak ezek az opciók, két tisztségviselőnek köszönhető, hogy két hónappal a választások után még rendjén mennek a dolgok a Bundestagban. Mind Steinmeier államfő, mind a parlamenti elnök, egyúttal volt pénzügyminiszter Wolfgang Schäuble pártokon felüli autoritást próbálnak sugározni. A parlamentben egy 47 fős, pártokon átívelő tagságú, korlátozott hatalmú ügyvezető kormány, ún. „Hauptausschuss„ (főbizottság) hoz politikai döntéseket, míg nem születik megállapodás a koalícióról és a kancellár személyéről.
