Az állatvilágban gyakran épp az ellenkezője jellemző, de az emberi faj esetében a férfiak többnyire nagyobb termetűek, mint a nők: átlagban 6-18 centiméterrel magasabbak. Mi lehet ennek a magyarázata?

Úgy tűnik, hogy ez a különbség nem csupán a természetes kiválasztódás, hanem egy társadalmi szelekció eredménye is. Ugyanis az olyan nagy fehérjetartalmú tápanyagokért, mint a hús vagy a zsírok, ősidők óta kemény verseny folyik a nemek között.

És ebben a küzdelemben a férfiak kerekedtek felül: hagyományosan ők fogyaszthattak több ilyen fehérjét, annak ellenére is, hogy ezekre nagy szüksége van a várandós és szoptató anyáknak.

Egy francia antropológus, Priscille Touraille szerint ez az egyenlőtlenség vezetett oda hosszú távon, hogy a magasabb termetű nők halandósága megnőtt – és ez lenne az oka annak, hogy a kisebb termetű nők génjei kerekedtek felül a kiválasztódás során.

Ez a nemek közti egyenlőtlenség a táplálkozás terén számos kultúrában fellelhető, és korántsem a múlté. Touraille egykori témavezetője, a múlt héten elhunyt híres francia antropológus és etnológus, Françoise Héritier, akinek egyik szakterülete épp a nemek közti egyenlőtlenségek kutatása volt, például Burkina Fasóban figyelte meg, hogy a kisfiúknak mindig előbb szednek az ételből, akár a lányokat megváratva is.

De Európában sem volt olyan rég, és talán van, ahol még ma is előfordul, hogy a nők nem esznek együtt az asztalnál a családfővel, hanem jönnek-mennek a konyha és az étkező között, és csak maradékokat csipegetnek.

Ha kontinensünkön ma már nem is jellemző, hogy a lányok és a fiúk étrendjében jelentős különbségek legyenek, világszinten ez az egyenlőtlenség ma is fennáll. A nők kétszer nagyobb eséllyel alultápláltak bolygónkon, mint a férfiak. Ez az évezredek óta létező diszkrimináció tehát e hipotézis szerint egyelőre továbbra is otthagyja nyomát a génjeinkben, olyan fizikai különbségeket eredményezve, amelyek korántsem „természetesek”.

(FranceInter, Priscille Touraille: Hommes grands, femmes petites, une évolution coûteuse)