Vona Gábor tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy egy Jobbik-kormány mit kezdene a devizahitel-problémával. De nem csak a Jobbik élt ilyen javaslatokkal, az elmúlt hetekben, az LMP által kezdeményezett, a devizahitelesek megmentésére szervezett vitanapon több ellenzéki párt is javasolt intézkedéseket a még bajban lévő, korábban devizában eladósodott emberek számára.
A devizahitelesek problémája azért került újra előtérbe, mert a 2012-ben elfogadott árfolyamgát, ami az ellenzék akkori kritikája szerint csak a probléma halogatására volt elegendő, tavasszal kifutott, ami miatt körülbelül 70 ezer embernek jelentősen megnövekedett a törlesztőrészlete. Az árfolyamgátat választók mellett azok vannak még nehéz helyzetben, akik számára a forintosítás után is elviselhetetlen terhet jelent a hitelek törlesztése.
A november elején az összes jelen lévő képviselő által megszavazott, a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló döntés azok számára jelent haladékot, akik már a tél folyamán elveszíthetnék a lakhatásukat, ezt a javaslatot a kormánypártok és az összes ellenzéki képviselő is megszavazta.
A hiteleseket érintő intézkedések az elmúlt években:
- A kormány 2011-ben kötelezte a bankokat, hogy tegyék lehetővé a kedvezményes árfolyamon való végtörlesztést, amivel azonban természetesen csak a jelentős megtakarítással rendelkező adósok tudtak élni.
- Ezt követően a kormány a fizetőképes adósok terheit könnyítette az árfolyamgáttal. Ennek értelmében az árfolyamváltozás miatti többletterheket 5 évig nem kellett fizetniük az adósoknak. Az 5 év azonban tavasszal lejárt, aminek következményeképp most sok adósnak megnövekedtek a havi részletei.
- A Kúria 2014-ben született döntése azoknak a hitelintézetekkel pereskedő adósokon segített, akiket a bíróságok szerint nem megfelelően tájékoztatott a bank az árfolyamkockázatokról.
- Az intézkedések közé egy szociális elem fért: a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásával lehetővé tették, hogy a bankok eladják a fizetésképtelen adósok hitellel terhelt ingatlanjait az Eszközkezelőnek (azaz az államnak), akitől aztán alacsonyabb díjon bérelhették vissza az adósok a lakásukat. Az Eszközkezelőnek azonban korlátozott források álltak rendelkezésére, és üzlet csak akkor jöhetett létre, ha a bankok is ráálltak, amire nem minden esetben került sor.
- 2014. novemberében hozták meg a döntést a devizahitelek kötelező forintosításáról az éppen aktuális árfolyamon.
(Az intézkedéseket és a devizahitelesek helyzetét itt elemeztük.)
Az ellenzéki pártok az elmúlt hetekben a devizahiteles vitanap kapcsán a végrehajtások elodázásán túl is tettek javaslatokat, nézzük, mik voltak ezek.
A 2014-es forintosítás az akkori árfolyamon számolt, ez a Jobbik szerint nem elegendő segítség a rászoruló devizahiteleseknek, és nem igazságos azokkal szemben, akik annak idején forintban adósodtak el. A Jobbik azt ígéri, hogy ha kormányra kerülnének, akkor lehetővé tennék a devizahitelek felvételkori árfolyamon való forintosítát.
Az MSZP korábban azt javasolta, hogy a hiteleket a 2010-es, hitelesek számára kedvezőbb árfolyamon forintosítsák. Az általuk bojkottált parlamenti vitanapot követően pedig a Jobbikhoz hasonlóan a felvételkori árfolyamon való elszámolást javasolták.
Az LMP szerint 270 milliárdos árfolyamnyereséget könyvelhetett el az MNB a forintosításon, amit a hitelesek megsegítésére kellene fordítani. A párt bevezetné az elsétálás jogát is, vagyis azt, hogy ha valakinek elárverezték a lakását, akkor ezzzel nullázódjon le a tartozása is.
A Párbeszédes Szabó Tímea a vitanapon a moratóriumnál nagyvonalúbb haladékot javasolt. Szerinte addig kell felfüggeszteni a végrehajtási eljárásokat, amíg nem rendeződik a devizahitelesek helyzete. A társelnök emellett azt is követelte, hogy tegyék összeférhetetlenné a kormány közeli cégek számára, például az igazságügyi miniszterhez kapcsolható ügyvédi irodának, azt, hogy a devizahitelesekkel kapcsolatos perekben részt vegyenek.
(MTI, Mérce)
