A válaszadók 85%-a szerint ha úgy dönt, a szülőnek joga van végig gyermeke mellett kell lennie a kórházban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által rendelt reprezentatív felmérés szerint. További 81% véli úgy, hogy az újszülöttet csak nagyon indokolt esetben lehet elválasztani édesanyjától a szülészeten (erről a jelenségről Mércén korábban itt jelent meg beszámoló.) A felnőtt lakosság körében készített 1000 fős felmérés szerint a gyermekápolás legfontosabb követelményei az alábbiak szerint alakulnak:
Magyarországon igen gyakori probléma, hogy a kórházak még mindig elég családellenes, elidegenítő módon kezelik a gyermekszülést és a gyermekek betegségeit. A TASZ Gyerekkel vagyok-kampánya 2015 óta gyűjti rendszeresen az adatokat a kórházak kiskorú páciensekhez való hozzáállásáról, és közadat-igénylései, valamint szülői értékelések alapján eddig 46 szülészeti és gyermekosztályból 15 olyan egészségügyi intézményt jelölt ki, amely a normák szerint gyermekbarátnak számít.
A jogvédő civil szervezet egységes kérdések által méri föl rendszeresen a magyarországi helyzetet, amelyek a következők:
- Miképpen tájékoztatják a szülőt és a gyermeket a betegségről, a kórházi tartózkodás velejáróiról, a beavatkozásokról, a várható kimenetelről?
- Milyen körülmények között tartózkodik a gyermek a kórházban?
- Mennyire gyermekbarátak a kórtermek?
- Vannak-e játékok?
- Milyenek a körülmények?
- Maradhat-e szülő a gyermekkel éjszakára és milyen feltételekkel?
- Bemehet-e a gyermekével a vizsgálatokra?
- Vele lehet-e, amikor felébred a műtét után?
- Van-e olyan szakember, aki segít feldolgozni a gyermeknek és a szülőnek a betegséggel és a kórházi tartózkodással járó szorongást, traumát?
Az adatok ma, a Koraszülöttek Világnapján különösen aktuálisak, hiszen egyáltalán nincs a magyar egészségügyben rend a kérdésben. 2013-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban járvány tört ki a koraszülött osztályon, amelynek ÁNTSZ vizsgálata gyakorlatilag eltussolta a kormányközeli igazgató és az illetékes minisztérium felelősségét az ügyben. További, rendszeresen felmerülő probléma volt az eszközhiány és a hiánygazdálkodás okozta felületes fertőtlenítés is.
A rendszeres közadatigénylésekkel a kezdeményezést támogató gyermekorvosok szerint is megfelelő, átfogó képet kaphatunk arról, melyek a szakterület kívánatos fejlődési irányai a környezet és a szülő-gyermek kapcsolat kezelése szempontjából, különösen a komolyabb eseteknél ahogy itt erről Kassai Tamás gyermektraumatológus is beszámolt:
