Törvénysértőnek mondta ki a Kúria a Szegedi Ítélőtábla korábbi ítéletét, amely elkaszálta Ahmed H. elsőfokú, tízévi fegyházat „terrorizmusért” elrendelő ítéletét. A Kúria döntését válaszul adta ki a legfőbb ügyész kérdésére, a megismételt eljárás menetét ez elvben nem érinti.

Ahmed H.-t a 2015 szeptemberi, röszkei rendbontások fővádlottjaként állították bíróság elé 2016-ban, Szegeden. Hiába volt csak egy megafon nála, amelybe az események alatt angolul és arabul beszélt, első fokon  mégis „terrorizmusért” ítélték el.

A másodfokú tanács a Szegedi Ítélőtáblán viszont úgy vélte, az elsőfokú eljárás fontos bizonyítékokat, ügyre vonatkozó tényeket nem értékelt, pedig ezek érdemben befolyásolták volna a büntetést. Így hivatkoztak arra, hogy a rendőrök vallomásai kaotikusak, ellentmondásosak voltak, és első fokon csak rendőröket hallgattak meg az ügyben.

A vádat képviselő Legfőbb Ügyészség ezt nehezményezte, mondván, nem kellett volna emiatt mindent újraindítani, hiszen a másodfokú eljárásban mindezek a hiányosságok pótolhatóak lettek volna.

Ezzel most a Kúria is egyetértett, szerintük a „terrorcselekmény” tényállását az, hogy a vádlott milyen lelkiállapotban volt, és mi váltotta ki ezt a lelkiállapotot „érdemben nem befolyásolja”.

Fazekas Géza, a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség szóvivője a Kúria döntéséről elmondta, az tizedik alkalommal is kimondta az eljárás törvénysértő jellegét.

A szóvivő jelezte: „nem önmagáért való” volt, hogy a legfőbb ügyész a bírósághoz fordult, mivel a Kúria határozatai elvi iránymutatásként segítik a bírságokat abban, hogy helyesen értelmezzék a hatályon kívül helyezés körét és csak indokolt esetben éljenek vele. Ezzel a bíróságok megakadályozhatják az eljárások indokolatlan elhúzódását is – tette hozzá.

A bírósági eljárás egyébként október 30-án kezdődött újra. Ahogyan arról a Mérce beszámolt, az új eljárásban is aggályos a rendőri tanúvallomások egy része. Néhány tanú ugyanis azt vallotta, hogy a menekültek 2015 szeptemberében Röszkén kezdettől fogva agresszívan, erőszakosan léptek föl, és hogy Ahmed H. megafonnal, skandálással erőszakra uszította őket. Más vallomások szerint ugyan tüntetéses hangulat alakult ki, de a kapu áttörése nem volt erőszakos.

Az egyik rendőr pedig kifejezetten azt vallotta, a vádlott nem lépett fel fenyegetően, amint elmondta, szerinte Ahmed H. azt kiabálta a megafonjába angolul, hogy:

„át akarnak haladni Magyarországon, nem akarnak maradni, mi a testvéreik vagyunk és szeretnek minket”

Viszont mindezt igen hangosan tette, és angol nyelvtudás hiányában ez fenyegetésnek hathatott – árulta még el a tanú.

Bárándy Péter, Ahmed H. védőügyvédje most is, és az előző eljárás során is hangsúlyozta, szerinte a bizonyítás nagyon hiányos, néhol „iratellenes” volt az ügyben.

A kormányzati propaganda már a röszkei események napjától fogva propagandacélokra használta Ahmed H. ügyét (erről pl. itt írtunk korábban), először ő volt az „erőszakos terrorista migráns”, mostanra pedig „Soros által támogatott erőszakos terrorista migránssá” vált.

(MTI/Mérce)