„már nem a kilátástalanság, a perspektívanélküliség jellemzi a szociális munkát, mint korábban.”
Ezt még szerdán nyilatkozta Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter a szociális munka napja alkalmából megtartott ünnepségen, melyet valószínűleg a mai Fidesz-kongresszusra és a vasárnapra való tekintettel a tárca korábban tartott meg. A szociális munka napja ugyanis november 12: az Országgyűlés tavaly decemberben döntött arról, hogy ezt a napot a szociális munka napjává nyilvánítja, és ez a nap munkaszüneti lesz az ágazatban dolgozóknak.
Hozzávetőleg 93 ezer ember dolgozik ebben a szakmában, és naponta 800 ezer embert segítenek.
Annak ellenére, hogy mennyire fontos munkát végeznek, az ágazat munkakörülményei távolról sem ideálisak. Óriási a túlterheltség, sok munkaerő hiányzik, a bruttó átlagbér – a kormányzati statisztikák szerint is – alig éri el a havi 200 ezret, és sok olyan szociális munkás is van, akinek alapbére 140 ezer forint.
Két éve, amikor elindult az ápolók tüntetése, a szociális dolgozók szörnyű munkakörülményeivel is szembesülhettünk. A Facebookon közzétett fotók tanúsága szerint a szakmában dolgozók egy jelentős részének nettó fizetése akkor még a százezer forintot sem érte el. Akkor Szűcs Viktória, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke azt nyilatkozta a 93 ezer dolgozó háromnegyedének „a nettó bére nem éri el a 2013-as létminimumot, azaz a 87 510 forintot.”
Balog Zoltán szerint 2013-hoz képest 2018-ra 62 százalékkal emelkednek a bérek, de azt ő is elismerte, hogy az elmúlt évek bérfejlesztése „még mindig kevés”, és hogy „továbblépésre van szükség”.
A Balog által belengetett meglehetősen nagynak tűnő béremelés megértéséhez azt is hozzá kell tennünk, amire a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete is rámutatott, hogy nem kimondottan az ágazaton belüli bérrendezés történt, hanem a minimálbér és a garantált bérminimum általános emelkedésének hatásairól van szó.
Az LMP kevésbé rózsásnak látja a helyzetet.
Kanász-Nagy Máté mai sajtótájékoztatóján elmondta: a szociális szakmát rendkívüli mértékben lebecsülték az elmúlt 27 évben, a munkakörülmények és a fizetések tekintetében is „cserben hagyták a szociális dolgozókat”.
A politikus közölte: a kialakult helyzetet pártja ötpontos javaslatcsomaggal orvosolná. E szerint meg kell emelni a dolgozók bérét, 30-40 százalékos azonnali béremelésre, később pedig 5-10 százalékos emelésre lenne szükség évente, továbbá be kell vezetni az életpályamodellt.
További pontként említette, hogy elfogadhatatlan, hogy sokan szociális végzettséggel közmunkásként dolgoznak, megbecsült közalkalmazottként kell őket foglalkoztatni.
A szóvivő közölte: emellett kezelni kell a súlyos létszámhiányt, mert legalább 10 ezer ember hiányzik a szakmából.
Kanász-Nagy Máté azt mondta, a családtagjukat gondozóknak lehetővé kell tenni, hogy az ápolást munkaviszony keretében végezhessék, és az ápolási díj rendszerét át kell alakítani, hogy legalább minimálbért kapjanak. Egy háttérintézmény létrehozását is szorgalmazta, ahol szakmai, módszertani segítséget kaphatnak a szociális dolgozók.
(Mérce/MTI)
