A német és a lengyel kormány is üdvözölte az új offshore-botrányt, a britek szívesen betekintenének az iratokba, Madrid minden felbukkant spanyol érintettel kapcsolatban vizsgálatot indít. Szijjártó Péter szerint viszont nincs itt semmi látnivaló.
A brit adó- és vámhivatal (HMRC) teljes körű hozzáférést kért azokba a dokumentumokba, amelyek a legújabb offshore-kiszivárogtatással kerültek nyilvánosságra – jelentette ma az MTI londoni tudósítója.
A szigetországban a legnagyobb fölhördülést az okozta, hogy a most feltárt, 13,4 millió aktából álló adattömeg, a Paradise-iratok (Paradise Papers) szerint a brit korona vagyonportfolióját kezelő ősi hitbizomány is érintett az újabb nemzetközi offshore-botrányban.
A miniszterelnök szóvivője hangsúlyozta, hogy az offshore-jellegű befektetések nem jelentenek automatikusan törvénysértést, de a brit adóhivatal éppen azért szeretne sürgős betekintést a papírokba, hogy ez bizonyítást nyerjen.
Az újabb botrány jó alkalom volt a közszolgáltatási és kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetének (PCS), hogy az adóhivatalban zajló leépítések és irodabezárások azonnal leállítását követelje a kormányzó konzervatívoktól. A PCS számításai szerint
a brit költségvetés évente 120 milliárd font (42 ezer milliárd forint) adóbevételtől esik el a különböző adóelkerülése praktikák miatt, miközben az elmúlt néhány évben a felére csökkent az adó- és vámhivatal szakértői gárdájának létszáma.
A német kormány egyenesen üdvözölte az offshore-ügyek feltárását, és szintén szeretné megismerni a dokumentumokat, erről Steffen Seibert kormányszóvivő beszélt hétfői tájékoztatóján, és Wolfgang Schäuble volt pénzügyminisztert idézte, aki szerint az adókerülés elleni küzdelem olyan, mint a harc a Hüdra a görög mitológiában, „ha az egyik fejet levágjuk, újak nőnek helyette„.
A német szóvivő szerint az ilyen ügyek nyilvánosságra hozatala üdvözlendő, mert rávilágít az adózás területén kialakult „párhuzamos világok” működésére, és segíti az átláthatóság erősítéséért folytatott küzdelmet. A német pénzügyi ellenőrző és bűnüldöző szervek is szívesen hozzáférnének a dokumentumokhoz.
Heiko Maas igazságügyi miniszter is reagált az első leleplezésekre, hangsúlyozta, hogy a Paradise-iratok kiszivárogtatása nem maradhat következmények nélkül. Elfogadhatatlan, hogy multinacionális óriásvállalatok az Európai Unió egységes piacának legnagyobb haszonélvezői közé tartoznak, de szinte alig fizetnek adót az EU-ban.
A Paradise-iratokat egyébként a Süddeutsche Zeitung című német lap szerezte meg, és a 13,4 millió dokumentumból álló gyűjtemény feldolgozását az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával (ICIJ) együtt kezdte el. A német napilap a forrás vagy források védelme érdekében csak annyit hozott nyilvánosságra, hogy nem fizettek a dokumentumokért. Hozzátették, hogy az adatbázis feldolgozását nem befolyásolták az ICIJ támogatói, köztük Soros György.
A magyar kormány elvbarátai, a lengyelek is úgy vélik, hogy az európai uniós intézményeknek haladéktalanul foglalkozniuk kell a Paradise-iratokkal. Ezt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőhelyettes mondta ma, aki szerint új nemzetközi szerződésre lenne szükség az adóparadicsomok kezelésére.
Ugyanis az adóparadicsomok problémája csak globális szinten kezelhető, ezért szükség lenne a nemzetközi adójog új szabályozására: „Nélkülözhetetlen egy, a régi Bretton Woods-ihoz hasonló szerződés”.
Morawiecki azt is hozzátette, hogy „az Európai Uniónak határozottan kellene harcolnia a szolidaritást és az alapvető igazságosságot megszegő adógyakorlattal.” Szerinte a Paradise-iratok témáját haladéktalanul napirendre kell vennie az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, valamint az Európai Unió Tanácsának.
„Hiszen a tagállamok költségvetéseit megcsorbító, bizonyára milliárdokra rúgó befizetetlen adóról beszélünk.”
A spanyol gazdasági miniszter szűkszavúan annyit közölt, hogy az iratokban felbukkanó minden spanyol szállal kapcsolatban hivatali vizsgálat indul.
Ma Szijjártó Péter is tartott sajtótájékoztatót ez ügyben. A 444 beszámolója szerint a külügyminiszter azt mondta a „magyar szálakkal teli offshore-adatbázis nyilvánosságra kerülése kapcsán”, hogy Nagy István jóval svájci nagyköveti kinevezése előtt megvált attól a pozíciójától, amelyet a nyilvánosságra hozott dokumentumok érintenek.
Az Eximbankkal kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, hogy az semmilyen offshore hitelezésben nem vesz részt. Csupán egy exporttranzakció kapcsán írt ki jogi kérdések lebonyolítására egy pályázatot, amelyet a Deloitte nyert meg. És ennek a tanácsadó cégnek egy alvállalkozója miatt került volna fel az Eximbank a híres listára.
A külügyminiszter ezek szerint nem utalt arra, hogy szívesen betekintene az iratokba, ahogy arra sem, mennyire hasznosak ezek az ügyek az adóelkerülés elleni harcban. Feltehetően nem aggódik, hogy az iratokban szintén felbukkanó Demján Sándor vagy Andy Vajna valami törvényelleneset követhetett el, és ezt a magyar államnak kellene kivizsgálnia. Ahogy valószínűleg lengyel kollégája mellett sem állt ki, hogy új nemzetközi adójogi szabályozást követeljen, vagy az Európai Unió azonnali fellépését egy igazságtalan rendszer ellen. Talán majd legközelebb.
(Forrás: MTI, 444.hu)
