Molnár Csaba, az Európai Parlament DK-s képviselője tegnap reggel az ATV-ben Krug Emília vendége volt, és a beszélgetés utolsó harmadában a képviselő elmondta, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek a határon túli magyarok szavazati joga ellen. Népszavazást azonban nem kezdeményeztek, így az aláírásgyűjtés főképp adatbázis-építésre és a téma napirenden tartására lehet alkalmas. Az LMP és a Momentum kiakadt a DK javaslatán. Utóbbi szerint a htatáron túliaknak egyéni mandátumra is kellene szavazniuk.

A magyar állampolgárságot Molnárék nem akarják elvenni a határon túliaktól, „ha már egyszer a törvény megadta„, noha a képviselő arra is emlékeztette a nézőket, hogy 2010-ben sem értettek egyet a kettős állampolgársággal, ő nem is szavazta meg. (A 12 nappal az Országgyűlés alakuló ülése után tartott szavazáson hárman szavaztak nemmel: Molnár mellett még Gyurcsány Ferenc és Szanyi Tibor). A másfél évvel később, 2011 decemberében a Fidesz által egyoldalúan elfogadott új választási törvény értelmében az állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok országos listára szavazhatnak, egyéni mandátumra azonban értelemszerűen nem.

A határon túliak szavazati joga azonban a DK szerint erkölcstelen és igazságtalan, hiszen így olyan emberek is szavazati jogot kapnak, akik soha nem jártak Magyarországon, és nem is fizettek itt adót. Ezért kezdeményeznek aláírásgyűjtést, mondta Molnár, aki először az ausztráliai magyarokat hozta példaként, de a dolognak természetesen a Kárpát-medence magyarsága kapcsán van tétje, már csak mennyiségi okokból is.

Ráadásul Molnár szerint a 2014-es választáson a Fidesz a határon túli szavazatok miatt kapott kétharmadot, szerinte 2-3 mandátum is eldőlhet a határon túli szavazatokkal. Noha szerinte a határon túli magyarok nagyrészt a kormánypártokra szavaznak, még a magyarországi fideszesek nagy része is elutasítja, hogy a határon túl részt lehessen venni a szavazáson. Molnár vélhetően a Publicus augusztusban publikált kutatására utalt, amiből az derül ki, hogy míg a kettős állampolgárságot a magyarok 68 százaléka támogatja, a szavazati jogot az állampolgárok 57 százalékos többsége elutasítja (40 százaléknyi támogatóval szemben). A Fidesz-szavazók többsége támogatja a határon túliak szavazati jogát, igaz, csak 50-43 arányban.

Frissítés 12.41. Az LMP szerint javaslatával a DK a magyarok megosztásán dolgozik, éket ver a határon túl és határon belül élők közé. „Kevesebb, mint fél évvel a választások előtt az Orbán-rendszer lebontásáért kell minden erőnket megmozgatni, nem pedig ál-ellenségekkel elterelni a figyelmet a valódi problémákról” – írják közleményükben.

A Momentumnak sem tetszik a Gyurcsány-párt javaslata, szerintük a megosztás nem válasz a Fidesz kirekesztő nemzetképére, hanem a politikai döntésekbe kell bevonni a határon túl élőket is. „Olyan nagyobb Magyarország kell, ahol mindenkinek ugyanannyit ér a véleménye, éljen akár Sydney-ben, Székelyudvarhelyen vagy Caracasban.” A Momentum szerint nem kevesebb, hanem több választójogot kell adni a határon túli magyaroknak: szerintuk a határon túliak számára egyéni kötzeteket kellene létrehozni, és a kivándorolt magyaroknak is biztosítani kellene a levélszavazást.