Hiába küldte vissza Áder János megfontolásra, és hiába tiltakoztak szakmai szervezetek valamint a jövő nemzedékek szószólója, újra megszavazta az Országgyűlés azt a törvényt, ami a családi házak esetében eltörli a kémények kötelező ellenőrzését, és ami a Köztársasági Elnök szerint is emberek halálához vezethet.

A kémények ellenőrzése eddig úgynevezett sormunkában működött, ami azt jelenti, hogy a kéményseprők értesítették a háztartást érkezésükről, majd ha beengedték őket az ingatlanba, elvégezték a kéményellenőrzést.

A kormánytöbbség először október közepén hozott törvényt a kötelező ellenőrzés megszüntetéséről. A törvényjavaslat lényege az, hogy családi házakhoz innentől csak akkor mennek kéményt ellenőrizni, ha a kéményseprőket kihívják. A Fidesz azzal indokolta az előterjesztést, hogy a kötelező kéményseprés a lakosság számára „adminisztrációs és időbeli terhet jelent”, hiszen előfordul, hogy valakinek amiatt kell otthon maradnia, mert be kell engedni a kéményseprőt.

A törvényt szakmai szervezetek és Bándi Gyula Zöldombudsman is kritizálta. A Levegő Munkacsoport a törvényjavaslat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a kémény-ellenőrzések önkéntessé válásával nőni fog a szén-monoxid-mérgezések miatt bekövetkező halálesetek száma, és a helyenként amúgy is drámai minőségű levegőminőség is tovább fog romlani.

A Levegő Munkacsoporttal egyetértett Bándi Gyula zöldombudsmann is, aki szintén azt hangsúlyozta, hogy a lakosság eleve nem nagyon tudatos a fűtési szokásokkal kapcsolatban, így veszélyes és környezetszennyező lenne a kötelező kéményseprés eltörlése. Bándi szeptemberi közleményében azt írta, hogy a kötelezően és rendszeresen végzett kéményellenőrzés megszüntetése közvetlenül veszélyezteti az emberek élethez és egészséges környezethez való jogának érvényesülését.

Áder János végül környezetvédelmi és egészségügyi, valamint formai okokra hivatkozva visszaküldte megfontolásra  az Országgyűlésnek a törvénytervezetet. A Közársasági Elnök többek közt azzal indokolta döntését, hogy

nemzetközi tapasztalatok szerint a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer működik.

Az Országgyűlés azonban Áder tartalmi kritikájával az ellenzéki pártok sürgetése ellenére sem foglalkozott, és formai módosítások után a Fidesz újra benyújtotta a törvényt.

Az új törvényjavaslat ellen tegnap a Kéményseprők Országos Szövetsége (KOSZ) és szinte a teljes ellenzék is tiltakozott. A szakszervezet és az ellenzék szerint is életveszélyes a döntés, és mind a KOSZ, mind az MSZP-s Harangozó Tamás és az LMP-s Demeter Márta azt gondolják, a döntés mögött az áll, hogy a rezsicsökkentés keretében történt átszervezésben a kormány ellehetetlenítette a feladat tisztességes elvégzését.

A kéményellenőrzések árát 2013-ban csökkentették, 2016-tól pedig magánszemélyeknek ingyenes lett a kéményellenőrzés. Az alacsony díjak miatt a kéményseprést végző cégek nagy része tönkrement, és nem volt ki elvégezze a feladatot. A kéményseprés az ország hét megyéjében le is állt, ami miatt sok helyen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vette át a feladatot. A KOSZ és az ellenzéki pártok szerint a törvény annak köszönhető, hogy a katasztrófavédelem nem volt felkészülve a ráaszakadó feladatra.