A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által szervezett pártelnöki fórumon („Ki mit ígér a közszolgálatoknak és a szakszervezeteknek?”) a nagyobb ellenzéki pártokat képviselő felszólalók viszonylag keveset beszéltek választástechnikai stratégiájukról, és annál többet a bérek, az egészségügy és az oktatás helyzetéről. A Jobbik és a baloldali-liberális pártok képviselői abban biztosan egyetértettek, hogy túl nagyok az országban az egyenlőtlenségek, az oktatásban és az egészségügyben a jelenleginél jóval több pénzre van szükség, és többen beszéltek a közszolgáknak járó béremelésről is.
Molnár Gyula MSZP-elnök a még Botka László által felvázolt progresszív adórendszerről, megélhetési minimumról és 13. havi nyugdíjról beszélt, valamint arról, hogy az alacsonyabb nyugdíjakat jobban kell emelni.
Molnár arról is beszélt, hogy az oktatásra fordított kiadásokat növelni kell, a GDP 5-6%-át kell ide irányítani. A lakhatás kérdéséről a szocialisták elnöke azt mondta, egyértelmű, hogy az államnak növelnie kell a szociális bérlakások számát, és átmenetileg lakbértámogatásra van szükség a rászorulók számára.
A jelenlévő közalkalmazotaknak és szakszervezeti tagoknak Molnár azt üzente: az MSZP nem tartja helyesnek, hogy „a jelenlegi kormány Kínával versenyzik a munkaerő árában, és megszünteti a munkavállalói jogokat”. Molnár szerint új Munka Törvénykönyvére van szükség, amit a szakszervezetek is elfogadnak.
A Jobbik európai béruniós javaslata Molnár szerint kivitelezhetetlen (ezzel a gyakran hangoztatott állásponttal itt foglalkoztunk), és egyébként is előbb „magyar bérunióra” lenne szükség, hogy a keleti és nyugati országrész között e téren is fennálló különbségeket csökkentsék.
A közszolga nem zsellér
A jobbikos Hegedűs Lórántné szerint a kormány szolgáknak tekinti a közalkalmazottakat, pedig a közszolgáknak tisztességes bér és megbecsülés jár. A Jobbik szerint ma átlagosan 20%-os bérnövekedés volna kigadálkodható a közszférában.
Az európai bérunióval kapcsolatban azt emelte ki, hogy az Európa keleti és nyugati fele közti hatalmas jövedelmi különbségek szétfeszítik az uniót, ezért ezzel foglalkozni kell. Különös, mondta, hogy épp az a szocialista párt söpri félre ezt a problémát, amelyik 2010 előtt kormányon megállapodott az IMF-fel a bérek befagyasztásáról, ami a kivándorlás egyik fő okává vált.
Éhesen nem lehet demokráciát csinálni
Így foglalta össze társadalomelméleti szemléletét Szél Bernadett, aki már az LMP-vel választási együttműködést kötő Új Kezdet alapítójával, Gémesi Györggyel együtt vett részt a MKKSZ fórumán. Szél is főként az egyenlőtlenségekről, és emellett az oktatásról és az egészségügyről beszélt. Például arról, hogy több régióban jellemző, hogy nincsenek betöltve a háziorvosi praxisok, az iskolában tanárhiány miatt pedig akadozik az oktatás, és az ügyintézés is akadozik a hivatalokban. Márpedig az LMP szerint „nem szabad engedni, hogy azon múljanak az emberek életesélyei, hogy mi az irányítószámuk”.
Szél Bernadett arról is beszélt, hogy a Fidesz magánosítja az egészségügyet, a tehetőseket a magánegészségügy felé terelik. Az LMP szerint az egészségügyben kétszeresére kell emelni a béreket, és a közszférában is bérrendezésre van szükség, hogy véget lehessen vetni a dolgozói szegénységnek.
A DK-t Európa Parlamenti képviselője, Niedermüller Péter képviselte a MKKSZ fórumán. Béremelésre a DK szerint is szükség van, „hogy a munkavállalóknak ne csak ennivalójuk legyen, és fedél a fejük felett, de a gyermekeiket is egy jobb élet reményében nevelhessék”.
Niedermüller szerint az ellenzéki pártok a szakpolitikák szintjén hasonlóan látják az ország helyzetét. Ő is beszélt az oktatás kérdéséről, ahol szerinte elsősorban korszerű tananyagra van szükség, „hogy ne a csavargyárra készítsék fel a gyermekeket, hanem a jövő új kihívásaira”.
Az együttműködés kultúráját kell fejleszteni
Juhász Péter szerint ez az Együtt legfontosabb üzenete. (Hasonlót Szél is mondott : „Ha LMP-kormány lesz, akkor mi sokkal többet kell találkozzunk, mert Önöktől remélem a javaslatokat.”) Juhász szerint bérrendezésre szükség van, de nem egyoldalú ajándékként, hanem a munkáltatók és a dolgozók szervezeteivel közösen, háromoldalú egyeztetések eredményeképpen. Legalább inflációkövető nyugdíjemelésre, és a szociális szakma forrásainak bővítésére biztosan szükség van az Együtt elnöke szerint.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és miniszterelnök-jelöltje szerint a közszféra egyik legnagyobb problémája maga az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amit szerinte azért hoztak létre, hogy a megaminisztériumban egymás ellen verenyeztessék a humán szakmákat, és ezért azok képtelenek legyenek kiállni magukért. Karácsony szerint a következő kormány legfontosabb célja az kell legyen, hogy visszapótolja a közszférába az onnan kivont forrásokat.
Karácsony azt hangsúlyozta, hogy csak olyan oktatási reform lehet sikeres, amit a pedagógus-társadalommal közösen visznek végig. Karácsony szerint a pedagógus és egészségügyi dolgozó hiány a Fidesz tudatos bérlenyomó politikájának köszönhető, a Párbeszéd programjában ezért hangsúlyos szerepet kap a munkavállalói, szakszervezeti jogok megerősítése.
(MTI, mkksz.org)
A cikk korábbi változatában véletlenül KKDSZ-t írtunk MKKSZ helyett két helyen. A hibáért elnézést kérünk.
