A magyar állampolgárok 63 százaléka annyi tartalékot sem tud félretenni, hogy egy hónapig fenn tudja tartani aktuális életszínvonalát – írja a Népszava. Ez abból a közvélemény-kutatásból derül ki, amelyet a kormány elmúlt egy évét értékelő Jó Állam Jelentéshez mellékelt a kormányközeli Nézőpont csoporthoz tartozó Kutatópont kft.
Azok aránya, akik egy évnyi túléléshez szükséges tartalékot tudnának felhalmozni, pusztán 1,2 százalék. A társadalom túlnyomó többsége számára tehát bármilyen jövedelemkiesés leküzdhetetlen nehézségeket okozna.
Hogy ez ne legyen így, ahhoz általában egy erősebb szociális védőhálóra lenne szükség. Így gondolják ezt a válaszadók is: az elsöprő többség szerint több állami pénzt kellene fordítani az egészségügyre, munkahelyteremtésre, oktatásra, szociális biztonságra és gazdaságfejlesztésre.
A felmérésből az is kiderül, hogy a létező szociális ellátások színvonalával is elégedetlenek az emberek. A segélyek összegét 63 százalék kevesli, 73 százalék szerint igazságtalan a nyugdíjrendszer, a családi pótlék mértékével pedig majd’ 60 százalék elégedetlen. Minél több gyereke van egy megkérdezettnek, annál kritikusabban viszonyul a helyzethez. A gyereknevelés által okozta anyagi terhek tehát sokuk számára áthidalhatatlanok – ami homlokegyenest megy szembe a kormány népességnövelő elképzeléseivel.
A gyermekesek helyzete mellett a munkanélküliek és az egyedülállók helyzete a legreménytelenebb.
A szociális védőháló helyzete 2010 óta drasztikusan romlott. A G7 összefoglalójából az derül ki, hogy a második és harmadik Orbán-kormány csontig vágta vissza a jóléti állam maradványait, amelynek hatására a társadalom többsége rosszabb helyzetbe került – leginkább a legkiszolgáltatottabb, legszegényebb 10 százalék.