Kilenc párt szakpolitikusai dolgozták ki azt az egészségügyi minimumot, amit a jövő héten Szabó Tímea benyújt az Országgyűlésnek. Se a Fidesz, se a KDNP nem vett részt az egyeztetéseken.
Hogy mennyire lenne szükséges egy egészségügyi nemzeti minimum elfogadása, azt talán ezek az adatok is bizonyítják:
- Az érettségizett férfiak várható élettartama 76 év, a nem érettségizetteké 66 év.
- A legszegényebb kistérségekben 13,5 évvel élnek rövidebb ideig a férfiak, mint a leggazdagabban. Három felnőttből kettő el van hízva – ennek minden egészségügyi kockázatával.
- Nálunk kétszer annyian halnak meg idő előtt, mint az EU többi országában.
- A magyar felnőttek több mint felének van valamilyen krónikus betegsége, egyharmadának kezeletlen lyukas foga.
- A krónikus depresszió a lakosság 4 százalékát érinti.
Hosszasan sorolhatnánk még a lesújtó adatokat. De az biztosan kiderül már ennyiből is, hogy az egészségügyi rendszerben átfogó reformra van szükség.
Erre tesz kísérletet most 9 ellenzéki párt, dr. Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár vezetésével. Az egészségügyi minimumban olyan tételek szerepelnek, mint például a hálapénz megszüntetése, az egészségügyi kiadások növelése azzal a megkötéssel, hogy ebből legfeljebb 30 százalék legyen a betegek által fizetett összeg, a társadalombiztosítás reformja, és a fizetős szolgáltatások szabályozottabb keretek közé terelése. Illetve egy önálló egészségügyi minisztérium létrehozása.
Az ellenzéki pártok tehát közösen jegyzik a javaslatot, amit hamarosan az Országgyűlés elé terjesztenek. Az egységesen elfogadott minimum jó példa arra, hogyan tudnak egyes pártok szakpolitikusai együtt dolgozni ügyek mentén. Az ötletet egyébként Lukács László György jobbikos képviselő vetette fel még a nyáron, és alig néhány hónap alatt sikerült Kincses Gyula vezetésével konszenzusra jutni. A Fidesz-KDNP távol maradt az egyeztetésektől, és a minimumot sem írta alá – ha azonban az Országgyűlés elé kerül, muszáj lesz foglalkozniuk vele.
Annál is inkább, mert ha valami, akkor pont az egyre romló egészségügy helyzete az, ami a választópolgárokat foglalkoztatja. A 24.hu számára készült kutatásból legalábbis ez derül ki: propaganda így meg úgy, de
a magyarok 46 százaléka szerint az egészségügy és a szociális biztonság a legnagyobb probléma Magyarországon, míg mondjuk a bevándorlás „csak” 24 százalékukat aggasztja.
(Forrás: MedicalOnline)
