Az október 23-i civil tüntetés valójában nem a rendező Közös Ország Mozgalomról és nem is a pártokról szól, amelyek majd 2018-ban indulnak. Fél évvel a választás előtt az a kérdés, megmutatjuk-e, mennyien vagyunk, akik elégedetlenek a mostani kormány teljesítményével, és a tömeg erejével hitet adunk-e egymásnak. Hitet, hogy nem jön el a legrosszabb verzió 2018 áprilisában.

Ma, a különböző kutatások szerint, nagyjából 3,5-4 millió választó van, aki szeretné leváltani a jelenlegi kormányt, vagy legalább megakadályozni teljhatalmát. Ők azok a választók, akik látják, mi zajlik az egészségügyben és az oktatásban, látják, hogyan szállja meg az országot a korrupció, az uram-bátyám rendszeren keresztül a Fidesz, és hogyan sajátítja ki a médiát, hogyan teszi tönkre a jövőnket, a társadalmi békét, hogyan bánik a saját munkavállalóival, és miként nem harcol a munkavállalók, a szegények védelmében.

2018 tétje az, hogy ezek az emberek megmozdulnak-e vagy sem. Megértik-e a választási rendszer okozta kihívást, és a legerősebb egyéni jelöltekre szavaznak-e. Mert ha igen, akkor még bármi lehet. A bármi pedig tényleg lehet akár kormányváltás is, bár erre most vajmi kevés az esély. De a Fidesz 50 százalékos parlamenti mandátumarány alá tolására még van, és elég jó az esély a kétharmad megakadályozására is.

Most október 23-a erről is szól kicsit. Hogy megteszünk-e mindent a hátralévő fél évben annak a rémálomnak a megakadályozására, amelyben kétharmaddal nyer a Fidesz, kormányon marad, és legitimitást kap minden politikai cselekedetére — többek között a nem kormányzásra és ennek propagandával való elfedésére.

Október 23-án ez ellen tudunk tenni lábbal és pár óra felajánlásával. Ha kimegyünk a Közös Ország Mozgalom tüntetésére 23-án 16 óra 30 perckor. Félretesszük a csalódottságunkat, és teszünk egy lépést azért, hogy hihessünk. Hogy hihessünk abban, van még esély a 2018-as választáson a legrosszabb forgatókönyv megakadályozására. Ha kimegyünk, azzal nemcsak magunknak adunk hitet, hanem ennek a 3,5-4 millió embernek is.

Ha megfelelő nagyságú tömeg, mondjuk legalább 10 ezer ember mutatja meg magát délután a Kossuth téren, az már egy valódi jelzés lehet azok számára, akiknek nem tetszik a rendszer, hogy itt vagyunk és sokan vagyunk.

Ennyit ki lehet bírni, még akkor is, ha rossz beszédek lesznek esetleg, vagy „büdös” lesz az, aki mellettünk áll.

Ugyanis vannak pillanatok, amikor nem kellenek nagy tettek, hogy kicsit továbblendüljön a szekér. 23-a egy ilyen pillanat tud lenni. Amikor egy kis sétával, biciklizéssel, BKV-zással tudunk hitet adni magunknak és másoknak is. Én ott leszek, mi ott leszünk, mert ennyit bőven megér a kormányváltás ügye.