200 ezer gyermek nő fel fürdőszoba nélkül Magyarországon, a gyerekek egyharmada penészes lakásban él, 100 ezer embernek nincs lakcíme, és másfél millió embernek okoz gondot a rezsi rendszeres fizetése. Megfizethetetlen albérletárak Budapesten, a gyermekvállalás és családalapítás kitolódása, bérlakások és átfogó lakáspolitika hiánya – ezekre az országos problémákra hívja fel a figyelmet a 7. Lakásmenet, melyet A Város Mindenkié szervez október 14-ére, számos programmal és közös felvonulással a Deáktól a Kossuth térig.

A Város Mindenkié csoport idén 7. alkalommal szervezi meg a Lakásmenetet, amely felvonulás a lakhatáshoz való jogért. A rendezvény célja, hogy a felhívja a figyelmet a magyarországi lakhatási válságra és rámutasson a kormány és az önkormányzatok felelősségére, a lehetséges megoldásokra és a hosszú távon működő lakáspolitikai program szükségességére.

Közel 800 családot lakoltattak ki itthon 2017 első három hónapja alatt, az év végéig pedig – éppen a hideg közeledtével – még legalább további 1000 hasonló eset várható.

A kilakoltatások kérdése pedig csak a jéghegy csúcsa – a lakásválság problémái összességében több millió állampolgárt érintenek – fiatalt, időset, nőt, férfit, értelmiségit, kétkezi munkást, romát és nem-romát.

Kétszeresére nőtt az albérletek ára Budapesten elmúlt öt évben. A fiatal felnőttek a végsőkig halogatják a családalapítást, mert nem tudnak önálló lakásba költözni, miközben a magyar lakosság közel fele túlzsúfolt lakásban él.

Egy átlagos (pénztárosi, vagyonőri, tanári, ápolói) fizetésből nem lehet súlyos eladósodás nélkül lakást venni, vagy albérletet fizetni, a felnőtt gyerekek lakhatásának támogatása fel sem merülhet ezekben a családokban.

Rengetegen küzdenek azzal, hogy ha ki is tudnák fizetni az albérleti díjat, az előítéletek miatt nem kapnak albérletet – sem piacit, sem önkormányzatit. Ez a probléma főleg a roma és a gyerekes családokat sújtja. Közel 300 ezer ember él ma az országban elszigetelt roma- vagy szegénytelepeken.

140 ezer háztartás nem tudja fizetni jelzáloghitele törlesztőrészletét, több, mint másfél millió embernek pedig a rezsi rendszeres fizetése okoz gondot. Több, mint 100 ezer embernek nincs lakcíme, számukra nem elérhető az alapvető egészségügyi és szociális ellátás, valamint szavazni sem tudnak.

A Fidesz-KDNP kormány az állami költségvetésből évente közel 200 milliárd forintot fordít lakhatási célokra, de ennek csak elenyésző része megy a lakhatási szegénység csökkentésére. A támogatások legnagyobb része a tehetősebbek lakáscéljait támogatja, szinte kizárólag a tulajdonszerzést és az eladósodást. A lakosság nagyobb hányada egyre rosszabb lakhatási körülmények közé kerül.

Van megoldás a lakhatási válságra és csak a kormányon és az önkormányzatokon múlik, hogy lesz-e érdemi változás az embereknek életében.

A menet alatt 4 intézményt látogat meg útja során, hogy felhívja a figyelmet egyedi felelősségükre, és vázolja mi szükséges a lakáshelyzet javulásához.

Lakás nélkül nincs méltóság, biztonság, család, egészség és élet.

Október 11-én A Város Mindenkié politikusi fórumot tart a lakhatásról, ahol a szervezet hat kiemelkedően fontos lakásügyi javaslatát fogják bemutatni lakásügyi szakértők és érintettek, majd a meghívott pártok képviselői ismertetik pártjuk álláspontját az elhangzott javaslatokről. A fórumra is várjuk a sajtó képviselőit.

A Város Mindenkié csoport követelései

1. Lakhatást, demokráciát, jogállamot

Az Orbán-kormány 2010 óta folytatott szegényellenes társadalompolitikája tovább növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Mi egy olyan Magyarországért küzdünk, ahol mindenki szabadon és méltósággal élhet. Ahol a legszegényebbek szava ugyanannyit ér, mint a gazdagoké. Ahol a közös intézményeink mindenkit megvédenek a jogsértésektől, a szegénységtől, a hajléktalanságtól.

2. Biztonságos bérlakásokat és lakbérszabályozást Budapesten!

Mára megfizethetetlenné nőttek a lakbérek a fővárosban, a bérlők nagy része pedig bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetben van. A jelenlegi szabályozás nem korlátozza a lakbérek növekedését.

Követeljük, hogy vezessenek be olyan szabályozást, ami biztosítja a bérlakások nyilvántartását, a bérlők jogait és a megfizethető fővárosi lakbéreket!

3. Legyen újra fővárosi rezsitámogatás!

Évek óta szünetel a fővárosi lakásrezsi-támogatási rendszer, ami korábban budapesti családok tízezreinek segített lakhatásuk fenntartásában.

Követeljük a fővárosi lakásrezsi-támogatás újraindítását!

A Lakhatást Most cikksorozatot az Utcáról Lakásba Egyesület és a Mérce indította el, hogy a legégetőbb lakhatási problémák a felszínre kerüljenek, és hogy megmutassuk, az olyan lakásgondok mint a lakásszegénység, az egekbe szökő albérletárak, a kizárólag a felső osztályoknak kedvező lakástámogatási programok, felelős lakáspolitikával felszámolhatóak. A sorozatban helyet kapnak a problémákat és megoldásaikat elemző, lakhatási jó gyakorlatokat, mozgalmakat bemutató cikkek és egyéni történetek is.

A sorozat elindítása egyben egy felhívás is a Kettős Mérce olvasóinak: ha szívesen írnál véleménycikket a lakhatási kérdésekről, ha megosztanád saját lakhatással kapcsolatos gondjaidat, küzdelmedet, ha olyan csoportnak, szervezetnek vagy a tagja, amelyik ilyen kérdésekkel foglalkozik, akkor itt a lehetőség! Küldd el írásod a [email protected] címre! (A cikkek szerkesztésének és közlésének jogát fenntartjuk.)

Ha szívesen olvasnál még ilyen szövegeket, legyél az egyik támogatónk: csináljunk együtt független médiát.

4. Szociális bérlakás-programot!

Budapesten egyre kevesebb a szociális bérlakás, viszont egyre több a kilakoltatás. A kerületi önkormányzatok szabályozása átláthatatlan, minden kerületben más feltételekkel kezelik (vagy adják el) a lakásokat.

Követeljük, hogy a Fővárosi Önkormányzat vállaljon felelősséget a budapesti önkormányzati bérlakások kezeléséért. Építsen szociális bérlakásokat, újítsa fel a meglévő bérlakásait, és az ezekre rászoruló budapestiek lakjanak bennük!

5. Valóban szociális bérlakásokat!

Az önkormányzatok ma azt csinálnak a bérlakásaikkal, amit akarnak. Semmi nem biztosítja, hogy ezekben a lakásokban rászorulók lakjanak, megfelelő körülmények között, megfelelő támogatással. Az elmúlt években rohamosan nőtt a kilakoltatások száma az önkormányzati bérlakásokból, a lakások jelentős része üresen áll vagy gazdag kormánypárti politikusok és vállalkozók laknak bennük.

Követeljük az önkormányzati bérlakások állami szabályozását: működjön egységes lakbértámogatási rendszer; a lakásokat ne lehessen privatizálni; és kizárólag szociális szempontok alapján lehessen őket bérbeadni! Az önkormányzatoknak legyen kötelező fenntartaniuk szociális bérlakásokat a lakhatási szegénység helyi mértéke alapján!

5. Lakcímhez való jogot!

Több, mint 100 ezer ember lakcíme rendezetlen Magyarországon. Érvénytelen lakcímmel szinte lehetetlen hozzájutni az alapvető egészségügyi és szociális ellátásokhoz vagy bármilyen ügyet elintézni. Így az ember gyakorlatilag elveszíti minden állampolgári jogát.

Követeljük, hogy mindenkinek oda szólhasson a lakcíme, ahol valójában lakik! Foglalják törvénybe, hogy a szállásadók kötelesek bejelenteni a lakóik lakcímét!

6. Országos lakásfenntartási támogatást!

A kormány 2015-ben megszüntette a lakásfenntartási támogatást, ami többszázezer háztartásnak nyújtott segítséget lakhatása fenntartásában.

Követeljük az országos lakásfenntartási támogatás bevezetését! Ennek összege igazodjon a valós rezsiköltségekhez, és a rászorulók az ország minden településén egyformán juthassanak hozzá!

7. Lakásproblémák miatt ne válasszák el a gyerekeket a szüleiktől!

A hatóságok törvényt sértenek azzal, hogy rutinszerűen választanak el gyerekeket a szüleiktől azért, mert súlyos szegénységben élnek és ezért nincsen megfelelő otthonuk.

Követeljük a gyerekes családok lakhatáshoz való jogának törvénybe foglalását!

8. Legyen vége az elhelyezés nélküli kilakoltatásoknak!

Ma Magyarországon bárkit az utcára lehet tenni bármiféle elhelyezés biztosítása nélkül. A kormány 2015-ben megszüntette a nagyobb településeken korábban kötelező adósságkezelési szolgáltatást is. Attól csak mindenkinek rosszabb lesz, ha családok szakadnak szét, kerülnek az ellátórendszerbe vagy utcára.

Követeljük, hogy a Parlament hozzon törvényt arra, hogy elhelyezés nélkül senkit ne lehessen kilakoltatni!

9. Lakáspolitikai stratégiát!

A kormánynak nincs átfogó lakáspolitikája, ezért a lakhatási intézkedések átláthatatlanok, következetlenek és a hatásaikat sem vizsgálják.

Követeljük egy olyan lakáspolitikai stratégia megalkotását, ami egyértelmű, számonkérhető célokat határoz meg a lakhatási szegénység és a hajléktalanság felszámolására! A stratégia megalkotásába vonják be az ellenzéki pártokat, a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket és magukat a lakásszegénységben élő embereket is!

10. Felelős kormányzati tisztségviselőt a lakhatás ügyének!

A kormányban külön kormánybiztos felügyeli a „Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezését”, a lakásügyért viszont senki nem vállalja a felelősséget.

Követeljük, hogy legyen egyértelmű felelőse a lakásügynek a kormányban!

A Város Mindenkié csoport