Az ifjú párok álomnászútjuk célpontján, az indonéziai Bali gyönyörű trópusi strandjain megrökönyödve tapasztalhatják egy-egy esős nap után milyen tömérdek mennyiségű szemét hullámzik a tengerben. Pedig amit látnak, csak a jéghegy csúcsa. A  Csendes-óceán északi részén kavargó ‘régóta ismert’, 3 és fél millió négyzetkilométeres, azaz közel 40 magyarországnyi szemétsziget mellett most fedeztek fel a Csendes-óceán déli részén is egy 2 és fél millió négyzetkilométernyi, azaz fél európányi másik összefüggő szemétszigetet. Egyelőre még Európa vezetői sem kívánnak határozottan fellépni az eldobható csomagolóanyagok ellen, így kétséges, hogy mikor várhatunk hatékony intézkedést a tengereket leginkább elszennyező ázsiai országok vezetésétől.

Fotó: Műanyaghulladék a bangkoki csatornákban, 2017. január, Greenpeace

Évente körülbelül 300 millió tonna műanyagot gyártunk világszerte, amiből 8-15 millió tonnányi jut a világ tengereibe. Számítások szerint 1950 óta összesen körülbelül 500 millió tonna műanyag szemét kerülhetett a tengerekbe. Ezekből hordták össze az áramlatok a kontinensnyi szemétszigeteket. Ijesztő az a sokat emlegetett adat, hogy 2050-re az óceánokban található szemét tömege meghaladja majd a halak súlyát.

Szemétszedés az óceánban, 2010. november, Greenpeace

És hogy miből jön össze ekkora mennyiségű műanyaghulladék? A tavalyi év minden egyes percében egymillió műanyag-palackot vásároltunk. Csak 2016-ban több mint 480 milliárd műanyag üdítős palackot adtak el világszerte. Tíz évvel korábban ”még csak” 300 milliárd darabot értékesítettek, viszont becslések szerint 2021-re már több mint 580 milliárd egyszer használatos palack fogja csupán néhány percig szolgálni tulajdonosát, mielőtt szemétként végzi – többnyire újrahasznosítás nélkül. A 2016-ban eladott, közel 500 milliárd műanyag palacknak több mint a felét be sem gyűjtötték, újra pedig csak 7 százalékát hasznosították.

A fülöp-szigeteki Manila-öböl megtisztítása, 2006. augusztus, Greenpeace

Az óceánok műanyagszennyezettsége rengeteg állat halálát okozza – gondoljunk csak a műanyaghulladékokkal teli halott tengeri élőlényekre, vagy a szemétbe gabalyodott  tengeri madarakra, teknősökre. De a műanyaghulladéknak van emellett egy kevésbé látványos, ám tömegében jóval jelentősebb szennyezése is, amit a mikroműanyagok okoznak.

Fülöp-szigeteki művészeti installáció, mely egy elpusztult bálnát ábrázol, tengeri műanyaghulladékokkal teli szájjal, gyomorral, 2017. május, Greenpeace

Elpusztult albatrosz gyomra műanyaghulladékokkal, 2009. szeptember, Greenpeace

Halászhálóba gabalyodott tengeri madár Mauritánia partjainál, 2012. február, Greenpeace

Teknős és műanyaghulladék az óceánban, 2006. március, Greenpeace

A Greenpeace 2016-os riportja szerint a tányérunkra kerülő tengeri élőlények is tele vannak már mikroműanyagokkal. Ezek a kis műanyagszemcsék közvetlen kerülnek a vizeinkbe a kozmetikai, főleg bőrápoló termékekből, kioldódnak mosás során a műszálas ruhákból, emellett a vizekben már benne lévő nagyobb műanyagszemét-darabok elaprózódásából keletkeznek.

Egy friss hazai vizsgálat szerint a Tiszában is több millió mikroműanyag-darab úszhat le óránként a folyó felső szakaszán. A Wessling kutatólaboratórium munkatársai egy köbméter vízben átlagosan 62,5 darab 0,3 milliméternél kisebb műanyagdarabot számoltak.

Egyelőre megbecsülhetetlen, hogy ezen apró műanyagdarabkák milyen hatással vannak az élővilágra. Az viszont biztos, hogy a mára szinte mindenhol kimutatható műanyagadalékok károsak az emberi egészségre, így például mind a ftalát műanyag lágyítószereknek, mind a brómozott égésgátló adalékoknak ismert az egészségkárosító kockázata, így többek között hormonrendszert károsító hatása.

Gyenge hazai rendszer

Bár legnagyobb mértékben 5 ázsiai ország szennyezi műanyaggal az óceánokat a megfelelő törvényi előírások, a lakosság hiányos környezettudatossága és a hulladékezelési rendszerek hiánya miatt, de Európában még mindig ötször annyi műanyagot „fogyasztunk.” Míg az öreg kontinensen körülbelül 100 kg műanyaghulladékot használunk el fejenként évente, addig egy ázsiai ember csupán évi 20 kg műanyagszemétért felelős. A Greenpeace ezért is indított petíciót az európai szabályozás szigorításáért, melynek az a célja, hogy Európában tiltsák be az egyszer használatos műanyagokat.

Hazánkban is lenne hova fejlődni a műanyaghulladékok kezelése terén. 2015-ös statisztikák szerint a fejenként termelt 200 kilónyi hulladék csupán 10 százalékát gyűjtöttük szelektíven. Az FKF adatai szerint Budapesten, ahol lenne lehetőség szelektív gyűjtésre, a vegyesen begyűjtött hulladék 37,5 százalékban tartalmaz újrahasznosítható anyagokat. Az emberek 80-90 százaléka állítja magáról, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot, pedig csak 15 százalék teszi ezt a valóságban. A hazai települések felén ráadásul eleve nincs is lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre: a települések 28 százalékánál nem is épült még ki ilyen rendszer, 22 százalékukon pedig kiépült, de pénzügyi vagy egyéb zavarok miatt nem működik.

Az egész hulladékgazdálkodási terület pénzhiánnyal küzd, pedig lenne rá bőven forrás a csomagolásra kivetett, mindannyiunk által fizetett termékdíjból, amit elvben erre kéne költeni. Az Index cikke szerint viszont ennek nagy része nem így hasznosul. A tavaly termékdíjból befolyt 72,4 milliárd forintból csupán 12,75 milliárdot költöttek el ilyen célra. Ráadásul mióta egyre erősebb itthon az állam részvétele a hulladékgazdálkodásban, azóta hazánkban folyamatosan csökken a csomagolási hulladék újrahasznosításának az aránya: míg 2011-ben 59,3 százalék volt, 2014-ben – ami az utolsó elérhető adat – már csak 52,3 százalék.

Amit viszont mi is megtehetünk azon túl, hogy sosem dobjuk el a műanyagszemetünket, és szelektív gyűjtőbe visszük azt a remélhetőleg egyre kevesebb műanyaghulladékot, ami keletkezik nálunk, az az, hogy kerüljük az egyszer használatos műanyagokat, a műanyag zacskóktól a flakonokon át a szívószálakig és a műanyag tányérokig, poharakig, és helyettük a mosható, többször használható, lehetőleg nem műanyagból készült termékeket részesítjük előnyben.

A Greenpeace tengeri műanyaghulladékok elleni kampánya: a Rainbow Warriror hajó óriás-műanyaghulladékok foglyában a Földközi-tengeren, 2017. június, Greenpeace

Simon Gergely

vegyianyag-szakértő, Greenpeace Magyarország