Nemrég megjelent a portfolio.hu gazdasági portálon egy, a feltétel nélküli alapjövedelemmel (FNA) kapcsolatos írás, amelyet az MNB közgazdászai, Baksay Gergely – Bókay Márton – Palotai Dániel – Szalai Ákos, jegyeznek. A cikkben a szerzők a feltétel nélküli alapjövedelmet hátrányosnak tartják mind rövid, mind hosszú távon, szerintük az csökkenti a munkakínálatot, a jelenleginél rosszabb (hatékonytalanabb) szociális ellátást eredményez. Nem véletlen, hogy még sehol sem vezették be – mondják.

Kép forrása: napi.hu

Hm…

Először

A Magyar Nemzeti Bank pár éve még független, jól működő intézmény volt, kiváló szakértőkkel, megkockáztatom, hogy a hazai közgazdasági területen (de a makrogazdasági – makropénzügyi területeken) a legjobb elemző gárdával. A függetlenség és vele a kiváló szakmai színvonal mára a múlté. Vannak, akik külföldre távoztak, vannak, akik a piacon próbálnak boldogulni, mióta Matolcsy György és sleppje (szerető beleértve) átvették a hatalmat.

Ma a jegybanknak nincs igazi felügyelőbizottsága, nincs szakmai reputációja, nincs hitelessége semmilyen értelemben. Ellenben vannak közpénzt herdáló alapítványai (200 milliárd), van saját unortodox képzési programja (a közgazdasági felsőoktatás matolcsyzálásának jegyében), van számos nagy értékű ingatlanja, nemzetközi támadást hallucináló elnöke és számtalan közgazdásza, akik 300 ezer forintos ösztöndíjat kapnak (adnak saját maguknak a mi pénzünkből) és járnak csapatostul Pécsre, hogy geopolitkából doktoráljanak.

A bevezetőben említett (férc)mű is valószínűleg egy ilyen közös pécsi vonatozás alatt születhetett, gondolom elfogyott az adatkeret, nem működött a wifi és valamivel el kellett ütni az időt. Megírták hát pártmegrendelésre (Fidesz-KDNP), hogy miért nem jó az FNA. Nem tanulmányt írtak az FNA-ról, annak elméleti megfontolásairól, azok kritikájával, gyakorlati összegzést, modelleket bemutatva, érveket mellette és ellene, stb., ahogy azt kell, hanem geopolitikai doktoranduszhoz illően legyártottak egy cikket az FNA ellen. Bravó!

Másodszor

Maga a cikk semmi újat nem mond, csupán ugyanazokat az érveket hozza – modellek, függvények, bizonyítás nélkül –, amit az FNA ellenzői általában mondanak. De nézzük sorjában!

A szerzők szerint az FNA hatása a munkakínálatra negatív. Igen, ez lehetséges. De vegyük észre, hogy a jelenlegi szociális juttatási rendszerek hatása is negatív. Igen, ha jövedelmet adunk az embereknek, akkor nem olyan erős a kényszer arra, hogy munkát keressenek – vállaljanak a munkapiacon. Kevésbé kényszerülnek rá, hogy elfogadják az alacsony bért, a kiszolgáltatottságot, a bunkó főnököt, a nem a képzettségüknek megfelelő állást.

De ahogy a jelenlegi szociális transzferek sem elegendőek másra, pusztán a vegetálásra, és aki boldogulni akar, előre akar lépni, házat, kocsit, gyereket szeretne, az nem éri be ennyivel, ugyanúgy az alapjövedelem sem adna többet: nem 300 ezer forintos ösztöndíjat ígérnek az FNA-sok, lássuk be! Az alapjövedelem semmivel sem hat jobban a munkakínálat ellen, mint bármilyen más jövedelemtranszfert biztosító rendszer, a közmunkaprogramot beleértve. Bizony, a hazai közmunkaprogram legnagyobb hátránya az, hogy a piaci munkakínálatot csökkenti, benntartja, bezárja a résztvevőket a közmunka-csapdába és sem motivációt, sem készséget, sem lendületet nem képes adni a munkapiacra lépéshez.

És mi van azokkal, akik nem segélyekből élnek, hanem dolgoznak? Mi van a jelenleg is foglalkoztatottakkal? Vajon a mérnök, a pénzügyi szakember, a gázszerelő vagy az NB I-es focista az FNA biztosította alap jövedelemszintet választaná a jelenlegi sokkal jobban fizető munkájával szemben? Kevesebbet szeretne focizni, gázt szerelni, szakérteni, tervezni az ember, ha van valami havi fix, ami mindenkinek jár? A klasszikus közgazdasági modellben, ahol a munkával töltött idő kvázi inferior jószág (alacsonyabb rendű, amelyből kevesebbet fogyasztunk, ha magasabb a jövedelmünk), igen: az alapjövedelem csökkenti az egyéni munkakínálatot. A klasszikus modell feltételezi, hogy a munka rossz dolog. De mi a valóság? Mi van azokkal, akik szeretik a munkájukat és szívesen járnak be dolgozni? Ha ez tényleg így van, akkor miért dolgozunk, miért végzünk önkéntes munkát sokszor ingyen, fizetség nélkül?

De, ha tegyük fel, csökken a munkakínálat, akkor az tényleg olyan nagy baj lenne?

Az Orbán-féle munka alapú társadalom keretein belül nyilván, de amúgy a normál világban is? A hagyományos ipari társadalomban, de még a második világháború után kialakult posztindusztriális világban is igen, baj lenne. De a jelen változásai, a kirajzolódó technikai/technológiai haladás nem változatlan, hanem egy átalakuló gazdasági modellt sejtet. A holnap világában a robotok állnak a futószalagok mellett, vezetik az autókat (mármint azok önmagukat), automatizált gyárak ontják magukból a termékeket. Nem csupán lelkes zsenik, mint Bill Gates vagy Elon Musk, Árvai Péter beszélnek, írnak arról, hogy a robotok miatt elkerülhetetlen az alapjövedelem bevezetése, de részben ezért indultak el az alapjövedelem kísérletek szerte a világban. Mert nem, nem csak a finneknél zajlik kísérlet, de Kanadában, Skóciában, Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban is! (Kár, hogy nem volt net azon a pécsi vonaton, ennek is utána lehetett volna nézni.) Ha a robotok elveszik a munkánkat (lásd ezt a részletes Bloomberg cikket), akkor miért olyan nagy baj a munkakínálat csökkenése?

Így lesz vagy sem, ki tudja előre? Majd meglátjuk. De hogy az MNB úgynevezett közgazdászai úgy írjanak az alapjövedelemről, hogy eszükbe sem jut megemlíteni, hogy a munkakínálat csökkenése különböző technológiai forgatókönyvek, jövőbeni gazdasági modellek esetében más és más következményekkel jár, az szakmai dilettantizmus.

Harmadszor

Ami a többi érvet illeti.

Az alapjövedelem a költségvetési bevételek csökkenéséhez vezet – állítják a szerzők a munkakínálat csökkenésére hivatkozva. Várjunk csak, a tőkét esetleg nem lehetne (jobban) adóztatni? Ja persze, az orbáni modellben a tőke nem adózik (csak alkalmanként). A vállalatok 9 százalékos nyereségadót fizetnek – már ha nem TAO-kedvezményezték el az egész adófizetési kötelezettségüket –, a tulajdonosok pedig 15 százalékos jövedelemadót, a felvett (sokszor milliárdos) osztalék után. Szóval a költségvetés bevételeit nem kell félteni, higgyék el, kedves MNB közgazdászok, hogy lehet más forrásokat is találni a munkajövedelmek adóján kívül – az Önök főnöke is kreatív ódon állt ehhez 2012-2013-ban, amikor megborult a költségvetés, lásd tranzakciós illeték, telefonadó, biztosítási adó.

Növelné a feketegazdaságot – mondják. Ez butaság. Azt feltételezik, hogy mivel ma több juttatás biztosítási alapon jár ezért a munkavállalónak érdeke a bejelentett állás, addig az FNA megszünteti ezt a kapcsolatot és onnantól mindegy lesz, hogy munkavállalóként be vagyunk-e jelentve, vagy sem. De miért szüntetne meg az FNA minden kapcsolatot a legális munkaviszony és TB juttatások között? Az FNA nem veti el a nyugdíjat, mint olyat, pusztán annak egy részét alapjövedelemként biztosítaná. Az alapszinten túli nyugdíjakra való jogosultság, azok mértéke ugyanúgy a legális foglalkoztatottsághoz kötődik az FNA rendszerében is, mint a mai nyugdíjrendszerekben. Miért ne működhetne az egészségügyi ellátórendszer továbbra is a jó öreg „biztosítotti jogviszony az ellátás feltétele” elven?

Csökken a lakossági hitelképesség, ami veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. Nem tudom, hogy a lakosság hitelképessége csökkenne-e vagy sem, de azt tudom, hogy a makrogazdasági pénzügyi stabilitás az egy olyan dolog, ami bármilyen hitelképesség (megtakarítási hányad) mellett létrejöhet, míg a potenciális kibocsátás – ami itt szintén előkerül – valóban függ a munkakínálattól. Meg még a tőkejavak növekedésétől, a humán tőkétől, a technológiai fejlődéstől és még sok mindentől. Speciel ebben a potenciális kibocsátásban elég vacakul kezdünk állni, csak nem az FNA, hanem a munkaerő elvándorlása okán – ahogy egy másik MNB tanulmány megjegyzi. Szerencsére vannak olyan fejlett országok, ahol a munkakínálat csökkenését (népességfogyás, elöregedő társadalom) bőven ellensúlyozni tudják a technológiai fejlődés által (lásd például Japán – robotok újfent). Szóval a helyzet nem reménytelen.

Összegzés

Szumma szummárum elég jó lenne, ha a jegybank közgazdászai nem politikai megrendelésre írnának cikket, hanem valódi kutatásokat folytatnának – Geopolitikai doktori iskola ide vagy oda –, valódi tanulmányokat készítenének.