„Enyhébb civil törvényt terveznek, mint az amerikai” címmel ment le egy propagandaanyag az M1-en egy hónapja, ami azt a kormányzati hazugságot reklámozta, hogy a magyar civil törvényt az amerikai civil törvényről másolták. Ezt a hazugságot előszeretettel hangoztatják fideszes beszelő fejek Gulyás Gergelytől Kovács Zoltánig, veszik át ész nélkül az újságírást messziről sem ugató propagandatermékeknél, és a tudatlanságát leghangosabb hirdető lovagkeresztes is futott egy felesleges kört ez ügyben (is). Kár, hogy amiről beszélnek, az nem az „amerikai civil törvény”, hanem valami egészen más, úgyhogy nyugodtan nevessük ki azokat, akik a FARA-törvénnyel példálóznak, ha a civil törvényről esik szó.
(Fotó: Népszava)
Az amerikai törvény tényleg az átláthatóságról szól
A külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (Foreign Agents Registration Act – FARA) 1938-ban született, hogy az Amerikai Egyesült Államokban más országok képviseletében eljáró személyeket és szervezeteket számon tartsák. A második világháború előtti paranoid légkörben elfogadott törvény kezdetben kifejezetten a felforgató náci- és kommunista propaganda ellen irányult, de azokat sem tiltani akarták, csak felcímkézni, hogy az amerikai állampolgárok a forrás ismeretében dönthessék el, mit gondolnak azokról.
A FARA-t azóta rengetegszer módosították, de a legnagyobb változáson 1966-ban ment át: ekkor csináltak egy külföldi lobbistákat listázó törvényt a korábbi anti-propaganda törvényből. A hidegháború közepén nagyobb szükség volt egy olyan törvényre, amely a direkt propagandánál szofisztikáltabb módszerekkel dolgozó „ügynökökre” koncentrál. Az elsődleges cél az volt ezzel, hogy igyekezzenek megfigyelni és kordában tartani azokat a külföldről finanszírozott embereket és csoportokat, akik igyekeznek saját országuk érdekeit érvényesíteni az amerikai törvényhozásban.
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
A FARA azért nem egyszerű lobbista-nyilvántartó, mert külföldi államok és pártok megbízottjaira fókuszál, külföldi cégek embereire más törvények vonatkoznak. Általában civil szervezetek finanszírozásáról nincs szó ebben a törvényben, ilyen szervezetek akkor kerülhetnek a latómezejébe, ha egy-egy idegen állam érdekében lobbiznak az amerikai törvényhozásban vagy kormányzati körökben. Például a legfrissebb FARA listán ott figyel három magyar érdekeket képviselő szervezet, két PR-cég és egy lobbista: mindhármat a magyar Miniszterelnökség fizeti.
A FARA-t az elmúlt nyolcvan évben folyamatosan enyhítették és igazítgatták a kor szelleméhez, követelményeihez. A külföldi propagandára történő utalást kivezették belőle, és már csak lobbitevékenységről szól, illetve azt is sok kritika éri, hogy a törvény nevében az „ügynök” szót használják, annak negatív konnotációi miatt.
Tehát az amerikaiak igyekeznek elkerülni, hogy stigmatizaló legyen a törvény: nem ügynököznek, nem propagandistáznak, nem beszélnek idegen felforgatásról, egyszerűen a tisztánlátás érdekében listázzák a külföldi államok érdekeit szolgáló lobbistákat.
Ha Amerikát majmolták, akkor nagyon bénák voltak
Emlékeztetnek a fentiek bárkit bármiben arra a magyar civil törvényre, amit hamarosan elfogad a parlament, miközben többször is ezrek tüntettek ellene és az EU többek között ezért izzította be Magyarország ellen a hírhedt 7-es cikkelyt?
Az amerikai törvény más államok érdekeit érvényesítő lobbistákat követ nyomon, a magyar törvény tervezet pedig válogatás nélkül szivat civil szervezeteket, akik különféle társadalmi ügyeket elvégzését vállalják magukra, amelyeket sokszor amúgy az államnak illene elvégeznie.
Lehet, hogy az 1938-as törvényszövegből indultak ki, mert nem szólt senki a fideszeseknek, hogy eltelt majdnem egy egész évszázad? Előfordulhat, mert a civil törvényt övező idegenező, és ügynököző kormánykommunikáció körülbelül azokat a rossz emlékű időket idézi.
A hivatalos duma ugye az, hogy átláthatóvá kell tenni a civil szervezeteket, mi ezzel a baj? Egyrészt az, hogy már átláthatóak, egyenként mindegyiknél ellenőrizhető honnan kapják a támogatásukat, ha mégsem, akkor az illetékes szervek bármikor hiánypótlásra szólíthatják fel őket, majd büntethetnek is. Másrészt és főleg az a baj, hogy egyáltalán nem ez az indok, hanem az, hogy lejárasson, megbélyegezzen és hosszabb távon ellehetetlenítsen olyan szervezeteket a magyar kormányzat, amelyek kényelmetlenek neki, mert rávilágítanak, hogy sokszor még a saját törvényeiket sem tartják be, vagy arra, hogy korrupt.
Ez nem az USA, nem a FARA, hanem Oroszország és Putyin civil törvénye, ahonnan tényleg komplett paragrafusokat másoltak át a magyar jogalkotók.
A valóság helyett arról delirálnak Németh Szilárd kaliberű emberek, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentek a külföldről is finanszírozott civilek. Ez a gondolat ott áll a törvény indoklásában is és a nemzeti konzultáció sem árul zsákbamacskát:
Mára kiderült, hogy a Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik. Ön szerint mit tegyen Magyarország?
És:
Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon. Ezek működése veszélyeztetheti függetlenségünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország?
Amikor a 444 rákérdezett, hogy konkrétan mégis mi a fenére gondoltak, mondjanak már néhány példát, akkor néma kuss volt a válasz. Hangulatkeltés és hazudozás: ezek jól mennek. Valós problémák felvetése és azok megoldása: az már nem annyira. De segítünk: ha mégis az USA-t utánozná a kormány, akkor a következő ügyekben lenne dolga bőven.
Baj a gyanús emberek Európába „csempészése”? A Rogán Antalhoz ezernyi szálon kötődő letelepedési kötvénybiznisz leállítása milyen ötlet? Volt róla szó, azóta mégis néma csend, pedig ott lenne mit tenni nemzetbiztonsági kockázat csökkentés terén.
Ugyanebben a témakörben: a több miniszter tudtával működő moszkvai vízumgyár nem volt zavaró? Mi lenne, ha Kiss Szilárd piszkos ügyeivel foglalkoznának olyan aktívan a kormányban, mint a civilek cseszegetésével?
Hazánk belügyeibe való beavatkozás? Például amikor egy gyanús csecsen fenyeget egy magyar állampolgárt? Orosz kód fut a nemzeti konzultáció mögött? Annyira nem fontos, hogy a fideszesek kimennek inkább a nemzetbiztonsági bizottság üléséről. Paks 2 árnyékában mondjuk nem is nagy ügy az egész, de ott sem fontos az átláthatóság valamiért.
A terroristákat támogató Pharaon nem gyanús külföldi ügynök, vele üzletelhet bátran a miniszterelnök családja. A szintén sötét alak hírében álló tiszteletbeli jordán konzul miatt sincs hiszti, vele lehet kávézgatni gond nélkül. Mi a pálya Erdogan bizalmasával, akivel a Pancho Aréna tetején parádézik Orbán? Úgy általában sokat lehet tudni a hatalommal bírók körül forgolódó lobbistákról, főleg mióta sorra nyílnak Keleten a sikeresebbnél sikeresebb kereskedőházak.
Tényleg csak a civilekkel van baj, a napnál is világosabb, miért másolták így azt a túl bonyolult amerikai törvényt. Ne is érdekeljen senkit az a rengeteg gyanús külföldi, aki Orbán közelében forog, nincs ott semmi takargatnivaló. Miközben a TASZ, a Transparency International, két fogyatékosok integrációjával foglalkozó, meg egy cigányoknak tanodát működtető szervezet, meg mit tudom én, a Humán Platform már összerakta a mestertervet 10000000000000 migráns betelepítésére.
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
