Vasárnap délután ismét körülbelül tízezer ember vonult keresztül Budapesten: tüntetve a CEU, a civilek és a szabad sajtó elleni kormányzati támadások, valamint az unióellenes külpolitika miatt. Ez nem számít az utóbbi idők legnagyobb tüntetésének, de érdemes levonni néhány fontos tanulságot.
Fotó: Sergey Markosov / Népszava
Talán a legfontosabb, hogy úgy vonult utcára ennyi ember, hogy nem volt a tüntetésnek konkrét apropója. Nem azért áldozták a vasárnapjukat tüntetésre több mint tízezren, mert valami konkrét esemény történt volna, mint például a közelmúltban a CEU bezárásának szándéka, vagy a civil törvény beterjesztése. Egyszerűen ennyien megmozdultak pusztán azért, hogy jelezzék: hiába nincsenek már annyira napirenden ezek a kérdések, hiába próbál a kormány a nemzeti konzultációs fórumozgatásával terelni, ők nem adják fel.
Azaz az emúlt évek tüntetéseitől eltérően most nem csitul a tüntetési kedv: a nyomásgyakorlás folyamatos, és az ereje is állandó.
Ezzel segítenek aktivizálni az ellenzék szavazóit, és a többi állampolgárnak felhívni a figyelmét arra, hogy baj van. Baj van a lex CEU-val, a civilek megbélyegzésével — ezt sokszor hallhatjuk a demonstrációkon. De ugyanúgy ismételgetik az olyan nagyobb horderejű, szélesebb tömeget érintő gondokat is, mint a rendszerszintű korrupció, vagy amelyek mindennaposak az egészségügyben és az oktatásban.
Azonban látszanak ennek az „elegünk van” és „nem hagyjuk” attitűdnek a korlátjai és a buktatói is. Minden rigmus és minden beszéd abban vág csak egybe, hogy valamit elutasít, valamit tagad, vagy valamivel szemben nem tetszést fejez ki. A pozitív válaszok szórványosak, ha vannak is, akkor azok annyi felé ágaznak, ahány szájbol elhangoznak.
Európát, demokráciát, szabadságot, jogállamot — oké, ezt tudjuk, de ez így olyan tág, hogy nem is nagyon jelent semmit. Szinte a komplett ellenzék ezeket ígéri, a tüntetők közul sokan mégsem szavaznának rájuk soha.
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Viszont ez azért is problémás, mert ez a tömeg nyilvánvalóan kormányváltást akar, de az ehhez szükséges cselekvési tervet nem kapja meg. Gulyás Márton választási mozgalma az eddigi egyetlen konkrét fejlemény, azon kívül néma csend. Ha nem lesz ilyenfajta erősebb politikai „akcióterv”, direkt, világos mondanivaló, akkor jöhet a lassú kifulladás.
Egyedül talan a frissen szerveződő Momentum tud ráülni erre a hullámra új erő képében tetszelegve: ők tudtak egyedül pártlogó alatt összehozni egy tüntetést. A többi párt meg sem próbálta, ami érthető. Szél Bernadettől Kunhalmi Ágnesig, Molnár Gyulátol Karácsony Gergelyig az ellenzékiek úgy profitálhatnak most a legtöbbet, hogy mutogatják az arcukat ezeken a civil tüntetéseken. Ha ők és pártjaik szerveznének ilyesmit, annak lebőgés lenne a vége.
Így viszont kérdéses, hogy meddig tart ki a lendület, mert parlamentáris demokráciában pártok nélkül eredmény is nehezen lesz. Hosszú távon biztosan nem, mert ha most mondjuk a civil törvényt visszavonja a Fidesz, attól még ugyanolyan nehéz helyzetben lesz sok civil szervezet, amelyiknek nem esik az ölébe csak úgy félmilliárdnyi állami pénz. És arra sincs garancia, hogy más módon ne vegzálnák őket már nagyon rövid távon.
Nagy kérdés az is, hogy mi történik majd a következő tüntetéseken. Vajon a május 29-ei civil újrázás sikeres lesz? Tud újat mutatni? A mentősök tiltakozása? Nagyot fog szólni? Összekapcsolódnak az ügyek?
És vajon ősszel és télen mi lesz? Jönnek olyan új ügyek, amik miatt ennyien aktivizálódnak? Vagy a Fideszben a népszerűségesést látva már sokkal óvatosabbak lesznek a választásokhoz közeledve?
Rengeteg a bizonytalansági tényező, de a felháborodás és a változtatni akarás is nagy. Ennyi dühös ember nem fog csak úgy eltűnni a süllyesztőben 2018-ra!
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
