Május elsején az emberek hagyományosan kikapcsolódni, a pártok pedig megvillanni akarnak. Ennek megfelelően Gyurcsány és Botka beszédet mondott, Karácsony és Majtényi beszélgetett, az LMP pedig megvalósította a Kétfarkúak kampányígéretét. Percről percre követjük az eseményeket.
21.30 – Ezzel a gyönyörű táblával búcsúzunk mára
Az Oktogonon kb. 300-an vannak, valószínűleg megint kezdődik a buli.
21.25 – A székházat megunták
És szokás szerint az Oktogon felé indultak páran.
21.15 – „Dühösek vagyunk!”
21.00 – Pár százan átvonultak a Fidesz székháza elé
A székház előtt „mocskos Fidesz!”-t és „Orbán, takarodj”-ot skandálnak a tüntetők, a rendőrök sorfalat állnak.
20.50 – A tüntetés hivatalos része véget ért.
A beszédeknek vége a Hősök terén, és egyelőre nem látszik, hogy kint maradnak-e még tüntetők.
20.20 – Kis tábla humor
19.45 – Beért a menet a Hősök terére, kezdődnek a beszédek!
A tömeg 5-10 ezresre duzzadt.
19.30 – Az orosz nagykövetségnél kicsit besűrűsödtek a rendőrök
19.10 – A Podmaniczkyről lefordul a menet az Izabella utcára
18.50 – Körülbelül 2000-en vonulnak a Podmaniczky úton
A tömeg nagyon nyugodt, skandálások csak szórványosan hallatszanak.
18.20 – Indul a tüntetés! A menet a Szabadság térről a Hősök terére vonul.
17.50 – Már gyűlnek a Momentum tüntetésére a Szabadság téren
17.20 – Május elseje máshol a világban
Párizsban május elsején minden évben tartanak felvonulást, idén a szélsőjobboldali párt, a Front National ellen tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, már három rendőr megsérült.
Törökországban pedig az isztambuli felvonulókat brutálisan verte szét a rendőrség.
17.00 – Az ünnep alkalmából fel kell tenni a kérdést: lehet-e Magyarországon sztrájkolni?
A sztrájktörvény 2011-es fideszes módosításáról az a konszenzus alakult ki, hogy a szigorítás nehezen megugorható akadályokat gördít a szakszervezetek és a munkáltatók elé. Vannak, akik szerint ma lényegében lehetetlen sztrájkolni, sokak szerint ez erős túlzás. Mindenesetre Balczer Balázs kiváló cikke alapján most felidézzük a módosítás leginkább vitatott elemeit.
A módosítás új feltételeket szab a sztrájk jogszerűségének. Hogy ezek a feltételek mennyiben teljesíthetőek, igen súlyos kérdés, ha ugyanis a sztrájk jogellenességét állapítja meg egy bíróság, az a sztrájkban részt vevő munkavállalók munkaviszonyát azonnali veszélybe sodorja, és a jogellenes sztrájkkal okozott károkat is meg kell térítenie a munkavállalóknak. Nézzük tehát a legvitatottabb új feltételeket.
- Az ún. együttműködési kötelezettséggel bővül a jogszerű sztrájk feltételeinek sora. A kritikusok szerint a feltétel egy gumiszabály: az együttműködési kötelezettség fogalma nem egyértelmű, ez pedig teret ad az egyedi, önkényes jogértelmezésnek. Ráadásul az együttműködési kötelezettséget úgy definiálták, hogy a sztrájkolók nem okozhatnak az akcióval kárt a munkáltatónak, ami természetesen ellentmond a sztrájk lényegének: egy sztrájk éppen azáltal lehet sikeres, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit sérti.
- A másik vitatott feltétel az elégséges szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos. Az elégséges szolgáltatás mindig is jelen volt a sztrájkjogban, és ezzel nem is volna baj, hiszen a lakosság széles rétegét érintő tevékenységeknél elvárható a minimális szint biztosítása (szemétszállítás, egyéb közművek). A 2011-es módosítás azonban jogszerűségi feltétellé emelte az elégséges szolgáltatás követelményét (eddig nem volt az), és irreálisan magas szintre emelte azt: megállapítja, hogy a lakosságot alapvetően érintő szolgáltatásoknál szükség van erre, de ennél többet nem mond, a kérdés megállapítását a bíróságra bízza.
Balczer amúgy azon az állásponton van, hogy a jelenlegi szabályozás ugyan méltánytalan, de azért még lehetséges hatékonyan sztrájkolni. Arra hívja fel például a figyelmet, hogy élelmes eszközökkel meg lehet kerülni a jogalkotó korlátozó szándékát, így egy közlekedési szakszervezet részéről jegyellenőrzés beszüntetése, és ennek előzetes meghirdetése egyszerre volna jogszerű, és okozna érdeksérelmet a munkavállalóknak, anélkül, hogy az állampolgárokat büntetné.
Talán Balczer optimistább álláspontját támasztja alá az a mai hír is, miszerint a BKV-dolgozók szrájkkal való fenyegetése részleges sikerrel járhat.
16.20 – Május elseje és egy „megtalálandó élet értelme”
Böcskei Balázs új cikkében arról ír, mit is jelent ma Magyarországon a kizsákmányolás, és mit jelent a munka a centrumon kívül:
„De kizsákmányoláson alapuló több műszakok között meg lehet-e találni az életet, majd annak az értelmét? Vagy a 12 órázó ápolónak, a konyhán hátul dolgozó vidéki dadusnak, akivel nem tüntetett együtt Budapest, a McDonald’s-ban a tárcát a nyeglék után visszapakoló, korához és önképének is megalázó mekis sapkát viselő (általában) középkorú nőnek?
Május elseje igazsága az, ha kimondjuk: nem. S legyünk őszinték, nem kell a kreatív magyarázkodás, nem kell az absztrakt, nem kell az okos jövő optimizmusa. Az okos holnap ugyanis robotokkal van tele. Ezt elkerülendő, akad még jó pár gerinces dolog, amit követelni kellene. Például több tiszteletet a munkásoknak!”
15.50 – József Attila: Május
A rengő lomb virágban ég
és készül a gyümölcsre,
a nyílt uccára lép a nép,
hogy végzetét betöltse.
Iramlanak bogarak,
friss jelszavak repülnek.
S az aranyba vont ég alatt,
-mert beköszönt az ünnep –
a szabadság sétára megy.
Hős népe ágat lenget,
s ő kézenfogva vezeti
szép gyermekét, a rendet!
15.18 – Botka: Megélhetési minimum kell!
Botka László, az MSZP miniszterelnökjelöltje éppen országjárást tart, és mai beszédében is a tőle megszokott, az mszp-től pedig szokatlan szoft szociáldemokrata javaslatait adta elő a hallgatóságnak. Beszédében egy új elem volt: „megélhetési minimumot” ígért, amennyiben a választók bizalmat szavazanak neki 2018-ban.
Botka szerint Orbánék azért juthattak hatalomra, mert a „melósok, a kisemberek úgy érezték, senki nem védi érdeküket, egyre rosszabbul élünk”. A Fidesz a nép képviseletére esküdött, de a védtelenségét kihasználva leépítette a jogállamot, és zsebre tette a nemzeti vagyont. Szerinte az elmúlt évtizedek arról szóltak – és itt Bokros és Orbán politikáját egyaránt említette -, hogy „meg kell húzni a nadrágszíjat”. Ő azonban az országot járva azt látja, hogy nem lehet már mit húzni a nadrágszíjon, és az embereknek viszket a tenyerük, amikor azt látják, hogy mennyivel többet keres Matolcsy, mint ők, pedig elképesztő terheket viselnek. Szerinte a magyaroknak elegük van, és „Orbánék is érzik, hogy közel van a népharag, a fideszes nagyurak megrettentek”.
fotó: 24.hu
A szegedi polgármester slágertémáiról, a progresszív adóról és vagyonadó javaslatáról beszélt. Szerinte a luxust meg kell adóztatni, hogy a szegényekből széles középosztályt lehessen teremteni, iskolákat és kórházakat lehessen fejleszteni. (A témában több cikket írtunk, lásd itt.)
A beszéd új elemeként Botka „megélhetési minimumot” javasolt. Ez egy olyan jövedelemszintet jelentene, amire a magyar állam garanciát vállalna, és ami mindenkinek járna, „aki ledolgozta a magáét és akinek legális, bejelentett munkája van, ez alá nem megyünk sem nyugdíjakban, sem fizetésekben”.
Ez biztosítaná szerinte, hogy mindenki a létminimumnál magasabb életszínvonalon élhessen.
A „megélhetési minimum” szerinte összefoglalja a baloldal vízióját, noha ez csak az első lépése lenne egy baloldali kormánynak: meg kell erősíteni a munkavállalói jogokat és a szakszervezeteket, meg kell regulázni a nagyvállalatokat. A magánszférában is közelíteni kell az alacsonyabb és magasabb béreket, és meg kell szüntetni a közmunkások kiszolgáltatottságát. A legnagyobb tapsot Botka akkor kapta, amikor azt mondta, hogy a nők és férfiak közt fennálló, igazságtalan bérkülönbséget meg kell szüntetni, törvényben kell garantálni az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét.
„Éljen május elseje, éljenek jobban a magyarok!” – zárta beszédét.
Görgess lejjebb még több tartalomért!
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
14.45 – Majtényi: mostmár nem lehet gúny nélkül kimondani, hogy „NER”!
Karácsony Gergely kérdésére Majtényi László elmondta, hogy abban hisz, hogy „jó üzlet becsületesnek lenni”, és volt önérdek is abban, hogy vállalta a köztársasági elnöki jelöltséget, ahogyan ebből a megfontolásból vállalt más harcokat is. A kampány legfontosabb üzenete Majtényi szerint az volt, hogy határt kell szabni a gazdagok és a hatalommal rendelkezők önzésének, és ehhez alkotmányos államban kell élni.
Majtényi szerint az alkotmányos állam még nem garancia arra, hogy a hatalmat nélkülözőket meg lehet védeni, de ha nincs alkotmányos állam, akkor erre nincs esély.
Szerinte el fogjuk érni ezt az állapotot, ez az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal küzdelmének lesz eredménye.
Karácsony arról beszélt, hogy az ellenzéknek változtatnia kell a politikáján, hogy a többséget meggyőzzék a köztársaság ügyének. Ehhez bizalmat kell kelteni az emberekben, hogy politikusként lehet tisztességesnek lenni. A másik feladat, hogy világossá kell tenni, hogy liberális demokrácia csak olyan országban lehetséges, ahol relatíve alacsonyak a társadalmi egyenlőtlenségek.
Majtényi nagy tapsot kapott, amikor azt mondta, hogy az ország az előző hónapban megváltozott, és már soha nem lesz olyan, mint korábban. Szerinte ez abból látható, hogy azt a szót, hogy „Alaptörvény”, vagy „Nemzeti Együttműködés Rendszere” már nem lehet gúny nélkül kimondani, ez pedig visszavonhatatlan, és hamarosan el lesznek üldözve a korrupt és züllött vezetők.
14.30 – Tavaly Konok Péter emlékezett meg az ünnep történelmi gyökereiről és mai jelentőségéről
„Május elsején – még ha nem is veszünk tudomást róla – nem a munkát ünnepeljük, hanem az antikapitalista ellenállást, amely mindaddig létezni fog, és léteznie is kell, amíg a világot a kapitalizmus abszurd rendszere uralja. Sok réteg rakódott az elmúlt bő egy évszázadban erre a napra; az ünnepet megszüntetni valahogy mégsem lehetett. Sem betiltani, sem menetelésbe, vagy éppen Korda Györgybe, lufivárakba, konzumálásba, jelentéktelenségbe és jelentéstelenségbe fojtani.
Május elseje egy jobb, szabadabb, kizsákmányolástól mentes világ lehetőségét, vagy legalábbis reményét hordozza magában.
Szimbólum, de több mint szimbólum. Ha nem is a szabadságnak, de a szabadság vágyának kifejeződése. Talán az utolsó valódi proletárünnep. Hogy aktuálisan fejezzem be: még akkor is az marad, ha a „munkaalapú társadalom” dölyfös új urai leaszfaltozzák a komplett Városligetet.”
14.10 – Az MSZP-nél Kunhalmi, Molnár és Botka beszél
13.50 – A Párbeszéd sátránál Karácsony Gergely és Majtényi László és Papp Dóra beszélget
13.40 – Gyurcsány: A szociális jogokat alkotmányba kell foglalni!
Gyurcsány Ferenc a DK standjánál mondott beszédet. Úgy kezdte, hogy szerinte az ország bizakodó, mert azt gondolja, egy év múlva Magyarországnak új, demokratikus kormánya lesz. Majd több mint félórás beszédében a szokásos gyurcsányi szólamokon túl (Európa, összefogás stb.) az alkalomhoz illően nagy hangsúlyt helyezett a munkavállalói jogokra és a dolgozói szegénységre.
Gyurcsány először közölte: összefogás lesz, minden körzetben egy jelölt lesz, és az időköziválasztások sikerét másolva az ellenzék meg fogja nyerni a választásokat. Mondanunk sem kell, hogy ezt a kérdést nem a DK egyedül fogja eldönteni.
Az aktuálpolitikai üzeneteket a volt miniszterelnök természetesen az Európa vs. Kelet, illetve a béke vs. háború vonalon helyezte el. „Orbán szerint megállítottuk Brüsszelt, pedig az igazi sallert nem ő adta, hanem kapta.” – szólt Gyurcsány, majd azt javasolta, hogy Orbán menjen el a viszkető tenyerével dermatológushoz, és csekkolja a magyar egészségügyet. Gyurcsány szerint a nyugalmas élet és Európa kézben kézben járnak, Orbán viszont „egy másik világot képzel el”, és a háborút és „a Keletet” erőlteti ránk.
fotó: Barakonyi Szabolcs
Május elsejéhez szabott beszédében Gyurcsány beszélt kicsit az európai gazdasági egyenlőtlenségekről, noha a politikai felelősöket nem nevezte meg, csak annyit mondott, „nem akarunk másodosztályú európai polgárok lenni, nem fogadjuk el, hogy a magyarok töredékét kapják az európai béreknek.” Gyurcsány szerint a munkaadókra kell nyomást helyezni, és így lehet elérni a nyugati színvonalat.
A DK-elnök további baloldalias elemeket helyezett el május 1-i beszédében, arról beszélt, hogy „meg kell böcsülni a melóst, a munkást, az alkalmazottat. Vegyük már észre, hogy nem akarunk visszatérni Horthy világába, az urak, szolgák cselédek világába! A tudás, az egészség csak kevesek kiváltsága legyen! Hogy földönfutók legyünk saját hazánkban! Aki tisztességgel dolgozik egész héten, annak tisztességesen meg kell élnie! Nem bonyolult dolgokat kérünk. Ma a legnagyobb dráma a dolgozó szegénység!” Később Gyurcsány arról is beszélt, hogy a kormány kizsákmányolja a dolgozókat, beszélt a munka törvénykönyvéről is, ami szerinte csak a nagyvállalatok érdekét védi. A DK viszont szerinte a munkavállalók oldalán áll.
A dolgozói szegények mellett még egy csoport, a fiatalok kaptak kiemelt szerepet. Talán az áprilisi tüntetéshullámra utalva úgy fogalmazott: „Jó 10 év barangolás után megjelent egy új, liberális, demokrata ifjúság. Európai polgárként a szabad és demokratikus Magyarországban hisznek. Orbán te a mai magyar fiatalság ellensége vagy.”
Beszédét Gyurcsány tőle talán szokatlan módon a szociális jogok melletti kiállással zárta.
Muszáj a legalapvetőbb szociális jogokat alkotmányba foglalni! Nem vagyok az ingyenesség híve általában, de hogy lehessen főzni egy tál levest, hogy legyen villany, hogy ne állatként kelljen élni a legszegényebbeknek, ez alapvető emberi jog! Nem új kommunizmust akarunk, csak emberi életet mindenkinek!”
12.42 – A BKV dolgozók béremelése
Igazi május elsejei hír: a feszültségek elsimítása érdekében a BKV minden dolgozója legalább 28 ezer forintos béremelést kap.
Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke ma reggel jelentette be, hogy a korábban sztrájkot kilátásba helyező BKV dolgozók problémáinak feloldására Tarlós István főpolgármester bérmegállapodást jelentett be, így összességében 15 százalékkal nőnek a fizetések. Minimum 10 százalékos emelésben mindenki részesül, a fennmaradó 5 százalékot pedig a bérfeszültség, a hiányszakmák problémájának kezelésére fordítják.
A szakszervezeti vezető szerint néhány hónap múlva már érzékelhető eredményei lehetnek az egyéb munkakörülményekkel, például a pihenőidővel, vállalati étkeztetéssel, üdültetéssel kapcsolatos tárgyalásoknak is – a helyzet azonban jelenleg még nem túl jó, Budapesten jelenleg mintegy 400 járművezetői állás például betöltetlen.
12.18 – A DK-nál Gyurcsány Ferenc mond beszédet
12.10 – Párbeszéd: aláírásgyűjtés a Városligetért
A PM-nél a megújuló energiák itthoni hasznosításáról taratnak előadást, később Majtényi László és Karácsony Gergely, a párt frissen megválasztott miniszterelnök-jelöltje fog beszélgetni. Addig is felállították a párt szlogenjét kirajzoló nagy betűket. 
12.00 – Az LMP megvalósítja a Kétfarkúak legvadabb ígéretét
Figyelem, helyszíni tudósítónk szerint az LMP sátránál délután ingyen mérik a sört.
A DK-nál semmi sincs ingyen, de azért az ő sátruknál is gyűlnek az emberek, főképp idősebbek.
11.25 – A Balpárt sátránál a párt 16 éves aktivistája mond beszédet
A radbalosok eseményét Kalmár Szilárd, a párt korábbi elnöke nyitotta meg, majd a párt 16 éves aktivistája mondott beszédet. 
Az aktivista szerint továbbra is a kapitalizmus felszámolása a baloldal feladata, szerinte azonban a baloldal ma egyre inkább jobbra tolódik, ezt a folyamatot pedig meg kell állítani.
Szerinte a feladat ma elsősorban az lenne, hogy megvédjük azokat a jogokat, amiket elődeink kiharcoltak. Emellett többek közt a gyerekmunka eltörlését, és az oktatás ingyenességét kell követelnünk.
10.40 – Amire jó, ha figyelünk:
Május elseje ünnepnap – a vonatok pedig a vasárnapi menetrend szerint közlekednek. A várható nagy forgalom miatt a MÁV-START több kocsiból álló szerelvényeket indít. A BKV járatai pedig az ünnepnapokon szokásos időpontokban közlekednek, ha nem akarunk lekésni semmiről, érdemes előre tájékozódni az indulási időpontokról.
Útlezárásokra is készüljünk, főleg a fővárosban: a Kodály körönd és a Hősök tere között ugyan már feloldották a délelőtti korlátozást, de este háromnegyed héttől nyolcig a Szabadság tér és a Hősök tere között szakaszos útlezárás lesz (amíg a Momentum átvonul egyik helyről a másikra).
Arra is érdemes gondolni, hogy a legtöbb üzlet ma zárva van, kivéve a virág- és édességboltokat, illetve a benzinkutak és a vendéglátóhelyek is nyitva lesznek.
10.20 – Május 1, a munkavállalók ellopott ünnepe
Mit ünneplünk valójában május elsején? Erről szólt 2015-ös május elsejei cikkünk:
„Amikor gimnáziumba jártam a (rendszerváltás után szocializálódott fiatalként), emlékszem, minden évben azon röhögtünk, milyen hülyeség az, hogy a munka ünnepe szabadnap. És senki nem magyarázta el nekünk, hogy a munka ünnepe igazából a munkavállalói jogokról, a munkásmozgalomról és az öntudatos dolgozóról kéne szóljon, csak ellopták.”
10.00 – Kezdődik az LMP majálisa a Városligetben
Az LMP egész nap kint lesz standokkal a Zichy Mihály út és Olof Palme sétány kereszteződésénél a Városligetben, ahol a Városliget beépítése és Paks 2 ellen kampányolnak.
A majálisról itt lehet többet megtudni: https://www.facebook.com/events/251403075325886/
09.45 – Kis ízelítő abból, mi vár ma ránk:
- 10-től az LMP várja a Városligetben mindazokat, akik a Városligetért és Paks 2. ellen is népszavaznának.
- 11 órakor a Balpárt kezdi meg műsorát, ugyancsak a Városligetben: itt többek közt Tamás Gáspár Miklós filozófust és Krausz Tamás történészt lehet majd meghallgatni.
- 11-kor a Városliget Paál László sétányán ünnepi beszédet mond Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, utána tombolasorsolás következik.
- 11 órakor lesz hallható Juhász Péter, az Együtt elnöke is, aki a szakszervezetek (micsoda meglepetés!) városligeti majálisán szervezett politikai-közéleti fórumon vesz részt.
- Délben, még mindig a Ligetben a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc intéz beszédet a közhöz.
- 13.30-kor (igen, még mindig a Városligetben) a Párbeszéd frissen megválasztott miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely beszélget Majtényi Lászlóval.
- 14 órakor az MSZP is előveszi a nagyágyúkat, Kunhalmi Ágnes, Molnár Gyula és Botka László is szónoklatra emelkedik (a Ligetben, hol máshol?)
- 18 órakor a Momentum kezdi meg többórásra tervezett műsorát. Figyelem, a Liget helyett a Szabadság téren indul a rendezvény – de természetesen a Hősök terén ér véget.
Mit ünneplünk pontosan?
Május elseje a munka ünnepe, a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. Hasonló tartalommal emlékezik meg erről a napról a keresztény egyház is, amelynek a munkások védőszentjének, Szent Józsefnek (Jézus nevelőapjának) a tiszteletére emelte ünneppé május elsejét. Az Egyesült Államokban és Kanadában viszont ez a nap a Törvény Napja (ott szeptember első hétvégéje a munka ünnepe), Kazahsztánban viszont A népek egységének napját ülik ma. Franciaországban 1561 óta a gyöngyvirág ünnepe május 1., aki ezen a napon gyöngyvirágszálat kap, annak szerencséje lesz. És természetesen ez a májusfa-állítás ünnepe is. Bár egyelőre süt a nap, ne kedvetlenítsen el senkit, ha mégis beborulna az idő: a népi hagyományok szerint ha ilyenkor esik, pazar termés várható.
Amit mindenképpen érdemes kiemelni (főleg mostanában, amikor Brüsszel és Magyarország kapcsolata nem nevezhető problémamentesnek): 2004-ben ezen a napon csatlakozott 9 másik országgal együtt Magyarország is az akkor 25 tagúvá bővült Európai Unióhoz.
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
