A szíriai polgárháború lassan a 2011-ben felkelt, forradalmi generáció nagy temetőjévé válik. Az arab tavaszok hullámában kialakuló, szabadságra vágyó népi mozgalom, amely Sziriában az autokrata Asszad-rezsimet akarta elpusztítani, lassan vérbe fullad. A szélsőbaloldaltól a szélsőjobboldalig hódító összeesküvés-elméletek, elfogultságok, tudatlanság, a meglévő gondolkodási sémákból („orosz imperializmus” vs. „amerikai imperializmus”) való kilépésre való képtelenség jelentősen hozzájárult a szírai felkelők izolációjához és tragédiájukhoz.
A teljes katasztrófa már csak percek kérdése.
Robin Yassin-Kassab és Leila-Al-Shami olyan könyvet írt a szíriai polgárháborúról, amelyben a szíriai forradalom különlegességét kívánták bemutatni, azt a hihetelen népi energiát és önszervező képeséget, melyeket ez a spontán forradalom felszabadított. A helyi bizottságokról van szó, melyek átvették az államhatalom szerepét, és szó van az egészségügy, az oktatás önigazgató megszervezéséről, a kulturális felszabadulásról (a felkelés során mintegy hatvan újság és tizenkét független rádióadó alakult), női bizottságok alakulásáról, új, szabad szakszervezetektől és még ezernyi másról.
Óránként jönnek a hírek arról, hogy Aleppóban civileket mészárolnak le, lőnek le, bombáznak porig. Oroszország teljes mellszélességgel áll a gyilkos Asszád-rezsim mellett, és asszisztál az emberiesség elleni bűnökhöz. Ha te is kiállnál az aleppói lakosság mellett, és üzennél Putyinnak, hogy fejezze be az illegitim és gyilkos Asszad-rezsim támogatását, a nemzetközi közösségnek pedig, hogy ne nézze ezt tétlenül a mészárlást, akkor gyere el vasárnap tüntetni az orosz nagykövetség elé. Információk a demonstrációról a linken: https://www.facebook.com/events/1366070906767449/
Mi azonban nem is erről szólunk, csupán Yassin-Kassab egy interjújából idézünk, amikor az európai „baloldalról” beszél Szíria kapcsán. Mert bizony itt az ún. „európai baloldalnak” is vér tapad a kezéhez. Ha nem is közvetlenül, de közvetve bizonyosan.
Számos baloldali valamiféle berozsdásodott, a hidegháború idejéből örökölt szemüvegen át veszi szemügyre a szíriai helyzetet, és bezárkózik geopolitikai fejtegetések (vagy egyenesen összeesküvés-elméletek) mögé, hogy ne kelljen meghallania, amit azok az emberek mondanak és valójában tesznek, akik az utcákra vonultak, hogy az életüket kockáztassák egy jobb élet reményében. Mondhatjuk azt tehát, hogy „az arab tavasz” a régi baloldal háta mögött nyitott egy olyan új nemzetközi politikai teret, amelyben megvethetjük a lábunkat? Vagy másképpen szólva: mit tanítanak nekünk a 2011 óta tartó arab felkelések?
Robin Yassin-Kassab: Az ún európai „baloldal” ahelyett, hogy létrehozta volna a szíriai forradalmi mozgalom munkás-, baloldali és demokratikus erőivel való szolidaritás eszközeit, semmitmondó geopolitkai fejtegetésekhez, összeesküvés-elméletekhez és más orientalista mítoszokhoz menekült. Egy részük egészen odáig ment, hogy minden nyilvánvaló tény ellenére azt képzelje, hogy egy új amerikai manőverről van szó, melynek az a célja, hogy megbuktassa a rezsimet. Ezek az emberek mellesleg teljesen figyelmen kívül hagyják az Oroszország és Irán által Szíriában végrehajtott imperialista beavatkozás valóságát. Mindezek után magukévá tették az iszlamofób mítoszt is, miszerint a szíriai forradalom nem lenne mások műve, mint „kizárólag az Al-Kaidáé”, hogy végül aztán maguk is felfedezzék a „terrorellenes-háború” retorikájának gyönyörűségeit, amelyet ezért eddig kizárólag a jobboldalról hallottunk. Vádjaim elsősorban a baloldali közszreplőket, a baloldali kommentátorokat és újságokat érintik, nem azokat az egyszerű embereket, akik ezen források alapján alakítják ki a véleményüket. Ezek az elemzők hogyan tévedhetnek ilyen nagyot? Ez részben a Szíriát és a széles értelemben vett Közép-Keletet érintő mély tudatlanságuknak köszönhető, de ennél is súlyosabb, hogy ez a tévedés jól mutat rá még nagyobb kudarcokra, melyek megbénítják „a baloldalt” az egész világon, és széles kaput nyitnak a szélsőjobb előtt. Ezen hibák között komoly szerepet játszik egyrészt az a tendencia, hogy a baloldalt megpróbálják olyan autoriter államok mellé állítani, melyeket a lehető legkisebb joggal neveznek ki „anti-imperialistának”; másrészt, hogy képtelenek meghallani és megérteni a társadalmi bázis felől érkező hangokat; harmadrészt pedig, hogy az a teljes intellektuális csőd, amelyben szenvednek, komoly lehetőséget ad a legkülönbözőbb összeesküvés-elméleteknek és propaganda-szövegeknek. Az ellenforradalmak győzelemre állnak, és ha figyelmet fordítanánk rájuk, akkor éppen az arab forradalmak lennének azok, amelyek tanulságokkal szolgálhatnának nekünk egy forradalmi folyamatban szerepet kapó szervezeti- és ellenállási formák természetéről. Maguktól az ellenforradalmaktól is tanulhatnánk, ha képesek lennénk megfelelően elemezni azokat. A fennálló hatalmak hogyan érték el, hogy megosszák a szembenálló erőket és a helyzet urai maradhassanak? Hogyan tudták elrejteni az általuk elkövetett bűnöket? Az államok, még azok az államok is, akik egymással szembenállóknak látszanak, hogyan értettek egyet kifogástalanul abban, hogy széttörjék a szabadságról szóló álmokat? Bizonyos szempontból a szíriai forradalom a legmélyebb szociális forradalom a harmincas évek Spanyolországa óta. És a „baloldal” szó nélkül ment el mellette.
Balázs Gábor
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 340 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
