Kedves olvasók, úgy hallottuk, 80 százalékotok úgy gondolja, hogy el kéne törölni az óraátállítást.
Hagy tegyünk fel egy egyszerű kérdést. Tudjátok-e, hogy melyik az eredeti „időszámítás”: a márciustól októberig vagy az októbertől márciusig tartó? Szavazzatok, szerintetek melyik!
Ez egy egyszerű, bár nem teljesen magától értődő kérdés, noha a „nyári időszámítás” elnevezésből voltaképpen ki is következtethető. Kepli Lajos jobbikos képviselő, aki a nyári időszámítás állandósítását javasolta, ezt láthatólag nem pontosan értette, mert valójában a nyári időszámítás állandósítása egy időzónacserét és a nyári időszámítást eltörlését jelenti. Leggyakrabban az átállítás energetikai meg biológiai hasznát szokták emlegetni. Mik is ezek, és mivel is járna valójában Kepli képviselő javaslata, hogy Magyarország „maradjon a nyári időszámításban”, amit az Országgyűlés gazdasági bizottsága nem kis meglepetésre november 15-én támogatott?
***
A nyári időszámítás hazánkban és az Unióban március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig, hét hónapon keresztül tart, és ekkor a helyi időhöz egy órát adunk hozzá. Ebben az időszakban egy órával később kel, illetve egy órával később nyugszik a nap.
Kepli képviselő a Magyar Nemzet szerint abban bizakodott, hogy „egy-két éven belül végleg átállhatunk a nyári időszámításra”. Bencsik János (Fidesz) pedig a következőt nyilatkozta: „a [gazdasági] bizottsági tagok közül mindenki igennel voksolt, és bízom benne, hogy jövő héten az Országgyűlésben is hasonló sikert aratunk. Szerintem nincs akadálya annak, hogy megszavazzák. A párton belül támogatjuk, egyeztettünk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal is, és úgy tudom, ők is az ügy mellé állnak”. A magyar sajtón végig is futott a hír, hogy innentől már bizonyos: el fogják törölni az óraátállítást! Szenzáció! Mindenki kajálta.
De ez természetesen baromság. Bencsik egyrészt csak a saját vágyairól és szándékairól nyilatkozott (érvelés nélkül). Másrészt a gazdasági bizottság nem a javaslatot, hanem annak tárgysorozatba vételét támogatta; ezt a nem kicsi tévedést Czomba Sándor fideszes képviselő az ATV-ben tette helyre. Némileg szerényebb szenzációt produkálva jelezte, a korábban elhangzottakkal ellentétben a Fejlesztési Minisztériumnak nincs álláspontja a kérdésben.
Mi viszont nézzük meg pár példán, mit is jelentene a fenti javaslat. Az ötlet szerint tehát a nyári időszámításban „maradnánk”, ami valójában azt jelentené, hogy a GMT+1 időzónából (vagy UTC+1 időszabványból) átlépnénk a GMT+2-be, és nem állítanánk át többet az órát. Így Magyarországon
- a téli napforduló idején, december végén reggel fél nyolc helyett fél kilenckor kelne a nap;
- ugyanakkor délután négy helyett ötkor menne le;
- a nyári napforduló értékei így változatlanok maradnának, háromnegyed öt és háromnegyed kilenc között lenne fönt a nap.
Ha utaznánk, akkor
- nyáron akkor kéne átállítani az óránkat, ha Romániába vagy Ukrajnába mennénk
- télen viszont minden szomszédunk, Közép- és Nyugat-Európába utazáskor kéne visszaállítani;
A nyári időszámítás nyáron egy órával több napsütéses órát ad azoknak, aki csak hat után valamivel kelnek fel – tehát sokaknak. A jobbikos javaslat a téli napkezdést sötétítené jobban el, nyáron maradna úgy, ahogy most van.
Így növeli meg a nyári időszámítás a napsütéses ébren töltött órák számát
Van azonban egy nagy bökkenő az ötlettel: jelenleg lehetetlen megvalósítani az uniós jog miatt. Az óraátállítást ugyanis a 2000/84/EK uniós irányelv szabályozza, ezért ahogy az Eurológus írja, vagy az ötletet 2014-ben már elvető Európai Bizottságot, vagy az EU Tanácsának 15 miniszterét, vagy az Európai Parlament 376 képviselőjét kéne meggyőzni az ügyről.
Ha a javaslat megvalósul, a Spanyolországtól Magyarországig tartó időzónából kilépve a Románia-Ukrajna, illetve a balti országok által használt időzónához csatlakoznánk, egy órával közelebb kerülnénk Oroszországhoz. De ezek a GMT+2-es országok is mind használnak nyári időszámítást. Oroszországban egyébként 2011-ben törölték el az óraátállítást, hasonlóképp, ahogy most a Jobbik javasolja, tehát úgy, hogy „a nyári időszámításban maradt” az ország. Fehéroroszország lelkesen csatlakozott, és egy ideig úgy tűnt, Ukrajna is ezt teszi, de az ukrán parlament végül leszavazta a módosítást. Oroszországban azonban hamar kiderült, hogy rossz ötlet volt az óraátállítás ilyen módon való eltörlése, és 2014-ben Putyin módosította az időt: a téli időszámítást állandósította.
Az óraátállítás ötletét egyébként már 1784-ben felvetette Benjamin Franklin, de csak a 20. században vezették be Németországban, majd Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, először az első, majd a második világháború alatt. Hazánkban Németországhoz igazodva az első, később a második világháború alatt volt nyári időszámítás, a második világháború befejezése után takarékossági okokból még 1949-ig minden évben alkalmaztuk, később 1954 és 1957 között is használtuk, majd 1980-tól a Európa többi országához hasonlóan az olajválság miatti takarékoskodásból kifolyólag vezettük be újra.
A kékkel és naranccsal jelölt országokban használják a nyári időszámítást jelenleg. A világosszürke országokban korábban volt nyári időszámítás, a sötétszürkével jelöltekben nem volt soha.
A háború alatt takarékossági érvek vezették a döntéshozókat, és gazdasági szempontból ma is kimutatható a nyári időszámítás haszna: a hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2012-es közleménye szerint az átállítással 30-40 ezer háztartás éves fogyasztását takarítjuk meg országosan. Nem is rossz rezsicsökkentés!
A fogyasztás sem mindegy, de a legfontosabb kérdés az, hogy jó-e ez igazából az embereknek? Amennyiben egyetértünk, hogy a lehető legtöbb napsütést szeretnénk ébren töltött óráinkban élvezni, akkor a nyári időszámítás jó. Ha a sötét miatt romló látási viszonyok miatt közlekedési balesetek számát nézzük, a nyári időszámítás jó. (Egy tanulmány szerint az USÁ-ban több mint 300 életet ment meg egy évben.) Ha hozzávesszük, hogy a bűnözésre milyen hatással van egy órával több napfény, a nyári időszámítás jó. (Egy másik tanulmány az USÁ-ban 27%-os csökkenést mért a bűnesetek számában az esti órákban.)
A legerősebb érvek a nyári időszámítás ellen konkrétan az óraátállítás és a visszaállítás körül csoportosulnak. Az egy óra plusz vagy mínusz mind fizikailag, mind mentálisan megterheli az embereket, a cirkadián ritmus felborul, megnövekszik a depresszió-diagnózisok, szívrohamok száma, és közlekedési balesetből is több van az átállást követő napokban. Mi több, a teheneket is megzavarja, ha nem ugyanabban az időben fejik őket, csökken a tejhozam.
Azonban összességében 7 (van ahol 8) hónapig élvezzük a nyári időszámítás jótéteményeit, és sok érv van amellett is, hogy az így szerzett haszon meghaladja a veszteségeket.
De az, hogy az óraátállítás ilyen népszerűtlen, az abból az emberi tulajdonságból is fakadhat, hogy hajlamosak vagyunk túlbecsülni a rövidtávú kellemetlenség hatását a hosszútávú haszonnal szemben.
***
Remek sok kérdésről lehetne tehát vitázni, lehetne kutatni és ez alapján dönteni. De vajon a derék jobbikos és fideszes politikusok, életünk és óráink urai, mely érveket hoztak föl, milyen tanulmányokat citáltak, milyen kimutatással indokolták a javaslatukat? Semmilyennel. Ugyan említve voltak a mezőgazdaság meg az élettani hatások, de hogy pontosan mire gondolt a képviselő, nem derült ki. Nyilván arról sem volt szó, hogy az egyébként mindkét pártnak kedves Putyin országában miért vonták végül vissza a nyári időszámítás állandósítását, pedig kéznél van ennek a friss, ráadásul a való világban megvalósított „emberkísérletnek” az eredménye: Oroszországban télen megnövekedett a mentális és egészségügyi problémák előfordulása, és téli reggeleken a közlekedési balesetek száma is megnőtt, amit egyértelműen az óraátállítás ilyen módon történő eltörlésével magyaráztak, ezek miatt olyan népszerűtlen lett az nyári időszámítás általánosítása, hogy 3 év múlva újra időzónát váltottak. Tudjuk tehát, mi lehet a következménye annak, amit most a Jobbik javasol. Persze meg kell vizsgálni, hogy a mennyire alkalmazható ez a tapasztalat, a földrajzi eltérések mennyiben alakítják ezt a képet, stb. De szóba került bármi ilyesmi? Nem. Mit figyelhetünk még meg a világ körül? A „baráti”, az Európai Uniótól éppen öles léptekkel távolodó Törökországban éppen idén álltak át állandó nyári időszámításra. Kiderül, itt mi fog történni. De szóba került akár ez is? Nem.
Mindezek alapján tehát szavazzunk!
Úgy tűnik viszont, képviselőinket nem is érdekelte, hogy valójában mit javasolnak, miközben némi külpolitikai motiváció sem kizárható. De az viszont tudható volt, hogy az óraátállítás eltörlése a közvélemény-kutatások alapján népszerű lesz ötlet. De ebből ma „belpolitikai kérdést” csinálni olcsó népszerűséghajhászás, látszatcselekvés: blöff.
Ne dőljünk be se a rossz értelemben populista, de valójában zsákbamacskát áruló Jobbiknak, se a fogalmatlan, a tét nélküli, de népszerű kérdésekben örömmel látszat-állást foglaló fideszeseknek. Azoknak a magukat politikusnak mondó embereknek, akik „beleálltak” a javaslatba, fogalmuk sem volt arról, miről is szól a vita. Ezért is lepődött meg mindenki, hogy ripsz-ropsz, átment a gazdasági bizottságon. Talán megijedtek, hogy egy újabb vasárnapi zárvatartás ügybe futhat bele a Fidesz?
Persze vitázhatunk az óra- vagy az időzóna-átállításról. Sőt, ez volna a cél: mérlegeljünk, kutassunk, vizsgálódjunk és azután döntsünk! De ebben a sok szempontból tudományos (legyen az antropológia, szociológiai, biológiai, pszichológiai, vagy akár geopolitikai!) kérdésben ne a pártok népszerűséghajhászó ostobaságai döntsenek!
A legbölcsebb azonban az volna, ha a közösségünk sorsát valóban befolyásoló közügyeinkről beszélnénk, vitáznánk és döntenénk.
Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 340 állandó támogatónk van.Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!
