A nyáron újra előkerült a Római-partra kigondolt, árterületet védő mobilgát ötlete. A városvédők és helyi lakosok szerint a terv teljesen tönkretenné Budapest utolsó természetes partszakaszát, főképp annak érdekében, hogy az így könnyebben beépíthetővé váló árterület kinyíljon az ingatlanbefeltetők számára. Ráadásul – ahogy immár újabban Tarlós István főpolgármester is utalt rá – egyáltalán nem biztos, hogy a mobilgát megfelelő árvízvédelmi megoldást jelentene. A Fák a Rómain csoport több helyi szervezettel közösen október 9-re, vasárnapra tüntetést szervez a mobilgát ellen, Schanz Judit és Tömör Miklós szervezőkkel beszélgettünk.

Kettős Mérce: Egészen közel a város belső negyedeihez van egy partszakasz, ahol belelógatod a lábad a Dunába, és iszod a fröccsöd. Fák, kacsák, minden. Szerintetek a jelenlegi mobilgát-terv ebből mit veszélyeztet?

Tömör Miklós: Mindent.

Tervről beszélni nem tudunk, elképzelések vannak. Tarlósnak 2013-ban és most volt egy-egy felkérése tervezőirodákhoz, hogy tervezzenek egy mobilgátat a partra, és mind a két iroda belebukott. Nem tudták úgy megcsinálni, ahogy a Főpolgármester úr megrendelte. Annyi és olyan súlyos műszaki problémát vet fel az az ötlet, hogy itt legyen egy mobilgát, hogy nem tudnak jó megoldást hozni.

Az már eleve egy elég rossz felvetés, hogy mindent taroljunk le, csak azért, hogy mögötte beépíthetővé váljon a terület. De az, hogy ez műszakilag sem tudjuk alátámasztani, ez szerintem aláássa ezt az egész ötletet.

A tervezett mobilgátnak a legmagasabb pontja négy méter magasan van, a védőtávolsága pedig a két oldalán tíz-tíz méter. Magyarán egy húsz méteres sávban itt nem lehet fa; azaz nulla fa lesz itt.

A nemrég kihelyezett látványterveken azt látjuk, és ezt is kommunikálják, hogy a gát alatt megmaradna a jelenlegi kavicsos part. De ez legfeljebb akkor lehetne, ha mondjuk három méterrel lejjebb lenne a Duna vízszintje. Nagyon sok ilyen elem van még ebben a látványtervben, pl. a négy méteres fal fél méterrel nyúlik az emberek feje fölé, szóval nagyon magas emberek vannak a képeken. Tehát, ha a gát megépülne, teljesen megváltozna ez a hely. De igazából nincs is terv. Csak azt tudjuk, hogy van egy elhatározás, amelynek rosszak a szándékai, és nem lehet kivitelezni.

Friss látványtervek a Római parti mobilgátról

KM: 2013-ban miért fújták le ezt a projektet?

TM: Annyi technikai para merült fel, hogy ha az akkor megépült volna, akkor már a 2013-as árvízben csődöt mondott volna, és veszélybe került volna az itt élők élete és vagyona. Alapproblémák voltak a tervvel, például a Római-part két végén lévő patakokkal nem számoltak. Kigondoltak egy három kilóméteres gátat, aminek a két oldalán van két patak, ahol a víz nyilván bemenne a gát mögé. Azóta a patak-témát már kijavították; abban a tervben volt mondjuk 10 durva para, a mostaniban csak 7 van.

KM: Miért kell ennek a mobilgátnak megépülnie? Miért tolja ezt Tarlós és a Főváros?

TM: Annyit tudunk, hogy van egy ötlete a Főpolgármester Úrnak, hogy ide szeretnének egy gátat a partra, ennek nem ismerjük az indokait, csak feltételezéseink vannak.

Miért jó az Tarlósnak, ami a tulajdonosoknak jó?

Ha azt nézzük, hogy itt helyben kinek az érdeke, hogy legyen itt egy parti gát, akkor csak a Nánási út (ezen húzódik a jelenlegi gát, kb 500 méterre a parttól) és a Duna közötti telkek és csónakházak tulajdonosaira tudunk gondolni. Helyben csak ők érdekeltek ebben. Mert ha ez a gát megépülne, felmennének a telekárak és az ingatlanárak.

Hogy nekik mi köze van a Tarlóshoz, vagyis miért jó az Tarlósnak, ami a telek-tulajdonosoknak jó, azt nem tudjuk, max. találgathatunk.

KM: Hány ember él ebben a sávban?

TM: Hivatalosan nyolcvanan vannak, akik jog szerint itt laknak, a többi épületet üdülőként építették, mert a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy itt lakóépületek épüljenek. De ezek valójában lakóparkok, csak éppen üdülési adót fizetnek, és már úgy épültek, hogy árvízvédettek. Azt tapasztaljuk, hogy az itt lakók nagyrészt a mobilgát ellen vannak, mert ők azért fizetnek ennyi pénzt, mert egy ilyen helyen laknak. És nem a pesti rakpart mellett szeretnének lakni, ahol szintén tök szép a Duna, de azért nem ugyanaz egy viacolor part, mint a mostani Római. A csónakházakat ugyanakkor elöntené egy nagyobb árvíz, ez egy súlyos probléma, és egy nyári gát részben kezelhetné a problémát.

Mi azt javasoljuk, hogy a Nánási út – Királyok útján jelenleg lévő fővédvonalat erősítsék meg, a parton pedig legyen egy olyan gát, ami az első- és másodfokú árvizektől védi az ingatlanokat. Ezen túl legyen egy olyan építési szabályzat, ami meghatározza, hogy itt csak olyan házak épülhetnek, amiket nem tud elönteni az árvíz. Lábakon épült házak, amiknek az első használati szintje olyan magasan van, hogy a rekordárvizek sem veszélyeztetik.

Szerintünk azért akarják ezt a gátat, mert ha megépülne a partra egy működő gát, akkor átminősítenék ezt a területet lakóövezetté, és akkor megszűnne az a szabályozás, ami miatt most nem lehet magas épületeket építeni.

KM: Tehát szerintetek ezeket a telkeket mobilgát nélkül is meg lehetne védeni. A mobilgát viszont szétrombolná az itteni életet. Másrészt, ha a gát megépülne, ezek a telkek értékesebbek lehetnének az ingatlanfejlesztők számára. Akkor a gát mellett kizárólag befektetői szempontok szólnak?

TM: Igen, más érv nincs. Még mondanak olyanokat, hogy olcsóbb. Mármint hogy ez, amit most kéne építeni, olcsóbb, mint a Nánási úti, ami már kész van. Karban kell tartani, de drágább nem lehet. 2005-ben csináltak egy tanulmányt, ami az összes lehetséges variációt vizsgálta.  És egyértelműen látszott az árakból, hogy melyik az olcsóbb. A 2013-as tervben megvizsgálták, hogy mennyi lenne a Nánási úti gát fejlesztése, de teljesen egyértelmű, hogy „az volt a kérés”, legyen drágább. A 2005-ös tanulmányban 2.6 milliárd volt a Nánási úti terv, és 4.8 a mobilfal, 2013-ban 8 a Nánási út és 3.5 a parti gát. Pl. úgy váltották ki a közműveket, hogy a Szentendrei útra tették át őket, 3 km-mel arrébb. Így lett drágább. Az volt a feladat, hogy hozzanak ki egy kibaszott drága tervet. Ezt persze meg lehet csinálni.

KM: Fővárosi vagy állami tulajdon itt mennyi van?

TM: Állami tulajdon elég sok van. Ezek a csónakházak a sportlétesítmény fejlesztő irodához tartoznak (BMSK), 30 százalékuk állami tulajdon. Három működik belőlük. A többi üresen áll. Tudatosan rohasztják őket, ahogyan az egész partot. Ezeket nagyon jó áron lehetne értékesíteni, ha ez a mobilgát megépülne.

A területen minden nagyobb pártnak van valamilyen áttételes érdekeltsége, ezért nem meglepő, hogy a mobilgátat eddig minden alkalommal megszavazta a Fidesz és az MSzP is. Csak az LMP-s Csárdi szavazott nemmel.

Van, akinek a jelenét törölné ki ez a gát, és van, akinek a múltját

KM: A helyi lakókkal meg a büfésekkel nektek milyen a kapcsolatotok? 

TM: Eleinte a parti büfések nem mertek hozzánk csatlakozni, nem merték segíteni a munkánkat, mert a területet az önkormányzattól bérlik, és féltek. De most már ők is tudják, hogy ha megépül ez a gát, akkor nekik el kell menniük innen. Ledózerolják a cuccukat, aztán talán valamit visszaépítenek a régi büfék helyére, de hogy nem ők fogják bérelni, az szinte biztos.

A csónakházak bérlőinek száz százalék, hogy menniük kell. Kb. 1000 hajó van a Római parton, lehet, hogy néhány csónakház megmaradna, de teljesen átalakulnának a körülmények, mert egy kőrakáson nem lehet kenuval kikötni. Szerintem meghalna itt az evezősélet.

Négy civil szervezettel működünk együtt, és nagyon sok helyi írta alá a petíciónkat. Ezt csak itt a parton gyűjtöttük, az irányítószámok alapján az aláírók majdnem fele helyi lakos.

KM: És akik nem itt laknak, de  támogatják a küzdelmetek, ők miért támogatják?

TM: Mi is, akik itt dolgozunk, azért vagyunk itt, mert meghatározó, szép élmények kötnek minket ehhez a helyhez, és nem szeretnénk, hogy ezeknek az élményeknek a helyszínét eltöröljék. Akik jönnek, főképp ezért jönnek. Vannak fontos gyerekkori emlékek, vagy valami szokás: itt evez, biciklizik, hekkezik, itt sétáltatja a kutyáját. Van, akinek a jelenét törölné ki ez a gát, és van, akinek a múltját. És a többiektől is elvennék a lehetőséget, hogy megtapasztalják, milyen hely a Római-part.

KM: Szeptember elején csináltatok egy nyílt „aktivista-találkozót”, aztán  transzparens-készítést is szerveztetek a partra. Ezeken mennyire vesznek részt a helyiek?

TM: Leginkább ők jönnek. A szeptember 4-i aktivista-találkozón hirdettük meg az október 9-i tüntetést, és azt szerettük volna, hogy a helyiek kezdjék el terjeszteni a hírt. Feladatkiosztást terveztünk, egyes nagyobb részfeladatokra kerestünk embereket, és teljesen megrohanták az emberek az asztalt. Mindenki fel van háborodva, értetlenül állnak a dolog előtt, és verik a fejüket a falba, hogy mi ez a baromság.

KM: Akik eljöttek, ők hogyan értesültek a találkozóról? A Facebookon kívül milyen csatornáitok vannak?

TM: Vannak csoportok, akik régóta itt működnek, és akikkel együtt dolgozunk. Van pl. az Aquincum Mocsáros Egyesület, akik többek közt az ellen próbálnak valamit tenni, hogy teljesen elmocsarasadjon a terület. És a mobilgát nagy veszély lenne ilyen szempontból is: a Pilisből leömlő vizek még inkább elmocsarasítanák az egész területet.

Vannak más helyi érdekvédelmi szervezetek is, a Rómaifürdő Telepegyesület idén 120 éves, ők épp a természetes értékek védelmét tűzték ki célul.

KM: Akkor itt van egy elég erősen szervezett közösség, és nem a nulláról kellett kezdeni az érdekvédelmi munkát. Ti mit adtok hozzá a létező érdekvédelmi szervezetek munkájához?

TM: Próbáljuk összefogni őket, koordinálni. Mi a VaLyo-val 2013-ban kezdtük el a Maradjanak a fák a Rómain oldalt, amikor úgy tűnt, hogy komolyra fordul a mobilgát-ötlet. Akkor teljesen másokkal dolgoztunk együtt. A Védegylettel, a Magyar Tájépítészek Szövetségével, a Kortárs Építészeti Központtal kezdtünk felvilágosító, informáló kampányba. Ez akkor eléggé fölpörgött, de aztán három évre elhalt a mobilgát-téma.

Amikor idén január-februárban megint feljött, akkor elkezdték követelni az emberek, hogy csináljatok valamit. Most májusra rendeztük a sorainkat. Judit és én itt vagyunk folyton a Rómain, próbáljuk összehozni a társasaságot, hogy ezek a csoportok egymást erősítve tudjanak működni. Nekünk elég sok tapasztalatunk van közösségszervezésben, rendezvényszervezésben. Ezt próbáljuk itt hasznosítani.

A mobilgáttal minden eldőlne

KM: Azt mondjátok, közösségi tervezést kellene csinálni az ártéren. Ez mi volna és hogyan valósulna meg?

TM: A mobilgát mögötti érv az, hogy meg kell védeni ezt az 500 méteres sávot. Mi pedig azt szeretnénk, hogy először találjuk ki, hogy mi az, amit itt meg kell védeni. Egy 3.2 km hosszú sávról van szó, és amit ma ebből használnak, az ennek kb. az 50 százaléka, de talán még annyi se. A többin nem történik semmi. Ennek a fele állami tulajdon. És senki nem tudja, hogy mit szeretnénk ezzel kezdeni. Amit használnak, az sem működik túl jól: sem üzletként, sem közösségi funkciókként.

Milyen értékek vannak, vagy lehetnének itt, hogyan lehetne hasznosítani ezt a területet? Ezt kellene kitalálni. A közösségi tervezés az volna, hogy az önkormányzatokkal, tulajdonosokkal, érdekeltekkel, közelben lakókkal közösen kitaláljuk, hogy mi legyen ezzel a 70 hektárnyi területtel, amiből már 20-25 be van építve. Kitaláljuk közösen, hogy hogyan lehetne úgy kialakítani a területet, hogy társadalmilag hasznos környezet jöjjön létre.

KM: És a mobilgáttal minden előre eldőlne?

TM: Eldőlne, mert ha megépül a mobilgát, akkor ezt a részt beépítik lakóingatlanokkal, ez egyértelmű. És itt rengeteg üres telek van állami tulajdonban, amit ki lehetne nyitni köztérnek. Építsünk rá játszóteret! Vagy parkot. Ha gát van a parton, akkor ezek az opciók nincsenek.

A Maradjanak a FÁk a Rómain csoport videója

KM: Ha jól értem, akkor a Fővárosi Önkormányzat azt mondja, hogy csak az a fontos, hogy  meg kell védeni ezt a parti sávot, meg kell védeni ezeket az ingatlanokat, és ehhez kell a gát a partra. És ti meg azt mondjátok, hogy először is van ez a tér, különleges adottságokkal, amivel ezer és ezer jó dolgot lehetne kezdeni, és nem biztos, hogy a legjobb felhasználás az, ha beépítjük drága ingatlanokkal. És csak a második kérdés, hogy ezt a teret hogyan lehet megvédeni, ha jön a víz.

TM: Igen, először el kellene dönteni, hogy mi legyen itt. És aztán azt, hogy azt hogyan védjük meg az ártól. Illetve van egy harmadik kérdés. Hogy az egész Csillaghegyi öblözetet hogyan védjük meg. Erre a Nánási út – Királyok útja fővédvonal alkalmas. Ez nem véletlenül alakult így a római időktől, ez a legmagasabb pont, elég logikus helyen van az a gát.

Az elmúlt 50 évben nem is történt baj azon a szakaszon. Persze nem is megnyugtató a helyzet, minden alkalommal homokzsákolni kell, agyagot kell odahordani. Félelmetes dolog, hogy jön az árvíz, 10 ezer liter per másodperces vízhozammal, és bemegy a kertünkbe. Ezt meg kell oldani, de az, hogy mobilgátat építünk ide, távolról sem egy megnyugtató rendezés.

Ezért senki nem fogja vállalni a felelősséget

KM: Mennyire jelenik meg ez a probléma a budapesti és az óbudai közgyűlésben? Hol dőlnek el szerintetek ezek a kérdések?

TM: Az óbudai közgyűlés lepasszolta ezt a kérdést, a Római-part összes bejáratánál kiraktak egy táblát, hogy ez nem a mi területünk, ha itt bármi rendellenességet lát, értesítse a Fővárost. Közben mellette van egy tábla, amit előtte helyeztek ki az Óbudai Önkormányzat emberei, hogy ez az Óbudai Önkormányzat területe, és itt nem szabad parkolni meg szemetelni, és ezt a táblát követi egy újabb tábla, hogy innen már nem a mienk, szóljatok másnak.

Szóval Óbuda mossa kezeit, nem vállalnak semmiért felelősséget. Nem is szólal meg Bús Balázs az ügyben, mert tudja, hogy politikai öngyilkosság volna beleállni, a kerület lakói ellenzik a mobilgátat. Ez érezhető, ha megkérdezel tíz embert a parton, kilenc azt fogja mondani, hogy ne legyen gát. Az egyetlen, aki beleállt ebbe a dologba, az Tarlós.

KM: De most mintha ő is visszavonulót fújna. Szeptember elején maga mondta el, hogy aggasztóak a tervek árvízvédelmi szempontból.

TM: A mobilgát nem fog megépülni. Ez egy akkora tévedés, hogy nem épülhet meg. Persze harcolni kell ellene, mert van abba az irányba is nyomás, hogy megépüljön.

Az, hogy mi itt a fákat védjük, az ötödleges kérdés. A gáttal 55 ezer ember élete kerülne veszélybe, ennyien élnek a Csillaghegyi-öbölben. Ez egy árvízvédelmi kérdés elsősorban, és ebből jön egy ingatlanfejlesztési kérdés. És vannak még a társadalmi kérdések, és csak aztán jön a természetvédelmi kérdés, hogy mi van az ártéri erdővel.

Szerintem Tarlós belátta, hogy ezért a gátért senki nem fogja a felelősséget vállalni.

A 2013-as mobilgát-tervnek volt egy vészforgakönyve. És abból az derült ki, hogy ugyanúgy védekezni kell a Nánási úton, mint most. Szóval felépítjük a gátat, és utána pontosan ugyanazt kell tennünk a Nánási úton, mint eddig, mert mi van, ha átszakad ez a gát. Ezért nem vállalja a felelősséget senki ezért a gátért.

Úgy próbálják eladni, mint egy fejlesztési projektet

KM: Belgrádban az történt, hogy nagybefektetők a fővárossal együtt kinézték a Száva-part egy részét, a terület beljebb van a városban, de lényegében ugyanaz a sztori, mint itt. Talán környezetvédelmi szempontból kevésbé problémás, inkább a dzsentrifikációs hatások lennének súlyosak. Szállodákat, plázákat, ingatlanokat akarnak építeni. Ott az történt, hogy most már rendszeresen 20-30 ezer ember kimegy az utcára.  Ti ezt hogy látjátok, hogy szerintetek egy ilyen városi mozgalomnak mi kell, hogy áttörje a plafont, és egy város közügyévé váljon? Láttok ebben az irányban fejlődést itthon?

TM: A Liget szerintem egy elmozdulás, és a Római-part is. Magyarországon szerintem most iszonyú magas az ingerküszöb, és többnyire rezignáltak az emberek. Bármikor bármit lenyúlhatnak, szinte biztos, hogy nem lesz rá válasz. Nehéz olyan ügyre mutatni, ami megmozgatja az embereket. De a Római-part kapcsán azt látják az emberek, hogy ezek addig hülyéskednek, amíg elönt minket a víz. Emiatt jönnek ki sokan, mert az életüket féltik.

Schanz Judit (aki időközben csatlakozott a beszélgetéshez): És ez nem politikai kérdés. Van is egy ilyen szóróanyagunk: Az árvíz pártsemleges.

KM: Az előbb azt mondtad, rezignáltság van. Nem lehetséges, hogy a biztonság-faktor mellett az is van, hogy a közvetlen környezetünk, a városunk éppen azért lesz még értékesebb a számunkra, mert az országos politika kapcsán azt érezzük, hogy nincs beleszólásunk semmibe, és nem is látjuk, hogy ez hogyan változhatna? És akkor legalább a Liget hadd maradjon a mi parkunk, legalább jöhessek ki a Római-partra a kutyámmal, hadd lógassam bele a lábamat a Dunába, hadd maradjanak a fák. Legalább ezeket az örömöket ne vegyék el. Ez szerintetek szerepet játszik abban, amiért embereknek fontos lett ez az ügy?

TM: Az árvízvédelmi vonatkozást a helyiek, a Csillaghegyi öblözet 55 ezer lakója érzékeli. A belvárosból a mobilgát egy fairtós projekt. Onnan az látszik, hogy fákat akarnak kiirtani egy indokolatlan építkezés miatt. Sokan vannak, akik amúgy teljesen rezignáltan élik az életüket, és az mozdította meg őket, hogy azt a helyet veszíthetik el, ahova a kutyával ki szoktak jönni sétálni, vagy ilyesmi.

A Duna nagy erő, egyszer már meg tudta mozdítani az embreket. Bős-Nagymaros mégiscsak az egyik érdekvédelmi sikertörténet. Szóval van előképe a ennek a harcnak.

KM: A Ligetvédőkkel milyen a viszonyotok?

TM: Támogatjuk egymást. Részt vettünk a szeptember 24-i tüntetésen is, ők is támogatják a 9-i rendezvényünket. Van két fontos metszet: a fák, és hogy elveszik a teret, ami a miénk.

SJ: És döntést hoznak a fejünk fölött, az akaratunk ellenére.

KM: Mit üzentek a Mérce olvasóinak? Miért jöjjenek el 9-én a tüntetésetekre?

TM: Hogy megmutassuk, mennyien állunk ki a Római-part mai értékei mellett. Meg kell mutassuk, hogy nagyon sokan szeretjük ezt a területet.

Ha ezt – ahogy mondják – „rendbe rakják” a mobilgát megépítése után, akkor olyan lesz ez a part, mint a Pünkösdfürdő, vagy a budai vagy a pesti rakpart. Lesz aszfalt, ki lehet menni a partra, meg lehet nézni a Dunát. Tök szép a kilátás, de maga a hely elvesztené a mostani jellegét.

SJ: A Rómait 30 éve rohasztják, nem költenek erre a partszakaszra egy fillért se. És ezt a mobilgát projektet úgy próbálják eladni a népnek, mint egy fejlesztési projektet. Ez ugyanaz az árukapcsolás, mint a Ligetben, ugyanaz a kommunikáció. Azt mondják, hogy akkor tudunk a növényzet fenntartására költeni, ha elfogadjátok a múzeumokat. A fenntartásnak, a felújítási, rendezési feladatoknak feltétele lenne a mobilgát. Úgy gondoljuk, hogy ez a partszakasz nem csak helyi, óbudai érték, hanem egész Budapest utolsó természetes partszakasza, és egész Budapestről érdemes idejönni, és azt követelni, hogy tegyék rendbe. De mobilgát nélkül!

Ez a cikk a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!

Támogass minket bankkártyával:

Ha PayPalen vagy banki utalással támogatnál minket, klikk ide!

A Kettős Mércét nem támogatják oligarchák. Mi úgy őrizzük meg függetlenségünket, hogy a csak az olvasók támogatásából írjuk cikkeinket.

Célunk, hogy a társadalom számára fontos kérdésekről beszéljünk: az egyenlőtlenségekről, a szegénységről, az egészségügyről, az oktatásról, a nők jogairól, és hogy támogassuk azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek egy igazságosabb Magyarországért küzdenek!

A Kettős Mérce fennmaradásához 600 állandó támogatóra van szükségünk. Jelenleg 297 állandó támogatónk van.

Legyél te az egyik a hiányzó támogatók közül, támogass minket havi 1000, 2000, 5000 vagy 10000 forinttal, vagy egyszeri átutalással, és járulj hozzá ezzel a független sajtó fennmaradásához Magyarországon!