A lassan két évtized munkájával összegyűjtött megtakarításom egy részét anno a Quaestornál helyeztem el. A következő megfontolások szóltak a döntés mellett: régi cég, országos hálózattal, tulajdonosa az ország egyik leggazdagabb embere, a Quaestor-kötvény likvid eszköz átlag feletti hozammal, de nem annyira, hogy ordítson róla egy laikus számára az, hogy gáz van vele. Szerencsére időben szólt egy barátom, hogy ez egy nem biztosított befektetés, ami csőd esetén elvész, és a csőd kockázata nagy, mert a kötvénykibocsátás piramisjátéknak tűnik. Így a bedőlés előtt két évvel kb. ki is vettem onnan a pénzem, és elvittem egy részét az ország legnagyobb brókercégéhez, a Buda Cashhez, ott legalább biztosított a befektetés, gondoltam.

Miután bedőlt a Buda Cash, egy évig nem történt szinte semmi, felhívni sem lehetett a kormány által kijelölt felszámolót vagy a Buda Casht. Majd kaptam egy egyenlegértesítőt pár hónapja, amely szerint a befektetésem kétharmadát ellopták, de az egyharmada megvan, így az már most kiadható vagyon, a többit (a két-harmadot) pedig kifizeti a BEVA. Persze akinek több mint hatmilliója volt ott, az efölött mindent veszít, 1 és 6 millió között pedig 10%-ot, nekem éppen egymillió forintomat lopták el, így teljes kártérítésre számíthatok. Remek, gondoltam.

Ebben a hangulatban tegnap bementem a Buda Cashhez személyesen, ahol közölték, hogy a kiadható vagyonból 200 ezer forint egy Acces nevű alapban volt, aminek 2/3-a úgynevezett illikvid értékpapír lett, vagyis forgalomképtelenné vált, mert nincs nyilvántartott értéke. Ugyanis – ha jól értem – az történt, hogy a Buda Cash forgalmazta ezeket a jegyeket, és az ezek mögött lévő tőkét is ellopták valakik valahogy. De mivel maguk az értékpapírok nem fiktívek, mint például a Quaestor-kötvények egy jelentős része volt, ezért ma azokat a hatályos törvényi szabályok szerint 100% értéken tartják nyilván. Így eltranszferálhatom ezeket az értékpapírokat egy másik forgalmazóhoz, csakhogy a tényleges piaci értékük nulla, mert forgalomképtelenek. Akkor lesz értékük, ha a felszámolási eljárás után marad vagyon, aminek az esélye kb. annyi, mint most a forgalomképtelen értékpapírok értéke, vagyis nulla.

Hogy lefordítsam egy hétköznapi hasonlattal a helyzetet, ez olyan, mintha vettem volna egy borítékot, amire rá van írva, hogy 200.000 forint, és volt is benne ennyi pénz, majd kilopták belőle a 200.000 forintot, azonban a boríték a rajta álló értékmegjelöléssel megmarad, ezért úgy tekintik a felszámolás során, hogy nekem kiadtak 200.000 forintot, ezért azt nem kártalanítja senki. Pedig csak egy üres borítékot kaptam.

Az összes ilyen illikvid eszköz értéke közel 3 milliárd forint, ennyi tűnt el ennél az alapnál.

Na most az az ember, akinek felügyelnie kellett volna az egész rendszert, ma keres havi 5 milliót az én adómból is, a felügyelet korábbi elnökét pedig áldásos tevékenységéért kitüntették. Akinek nyomoznia kellene az ügyben, az nemrég vett 70 millióért egy nyaralót az én adómból is, és az ő felesége annak az embernek a vezető beosztású munkatársa milliós fizetéssel az én adómból is, akinek felügyelnie kellett volna az egészet.

Én túlélem ezt a veszteséget. De van több mint százezer ember, akinek súlyos sebet ejt az életén az elvesztett pénz. Vagy azért, mert sokkal többet vesztettek, vagy azért, mert a kevés veszteség is nagyon jelentős kárt okoz nekik. Ők ma azt látják, hogy tele vannak a börtönök pár százezer forintot ellopó emberekkel, jelentős bírságokat szabnak ki a különböző hatóságok szinte semmiségekért, és csúcsteljesítményű eszközökkel ellenőrzi a rendőrség a gyorshajtást. De az ő több évtizedes munkájuk során összegyűjtött pénzüket el lehet úgy lopni milliárdos nagyságrendben, hogy azért senki nem felelős azok közül, akiket azért fizetünk az adónkból, hogy a bűnözők ne lopják el a megtakarításainkat. „Hájfejű senkik zabálják fel az élet munkájával szerzett vagyont” – olvastam ma. És nem tudom, ezek a sokat vesztett emberek meddig maradnak békések.

Azt mondta tegnap Orbán Viktor, hogy a független ügyészség a jogállam záloga, és hogy az országban rendnek kell lennie. Nem vitatkozom ezzel az állítással. Azt meg mindenki döntse el, hogy az elmúlt hat év alapján hogy is áll ezzel a projekttel a miniszterelnök úr.

Navra László